Sokan nincsenek is tudatában, hogy Derecske varázslatos tájain számos rejtélyes gömbház található.

Derecske déli szegletében, a várostáblát elhagyva, a 47-es főúton haladva egy igazán figyelemfelkeltő építmény tűnik fel: a híres derecskei gömbház. Ez a lenyűgöző, több mint hét méter átmérőjű szerkezet közel három évtizede díszíti a hajdú-bihari települést, és mára a város egyik legismertebb nevezetességévé vált. Az építmény nem csupán különleges formájával, hanem titokzatos atmoszférájával is magával ragadja a látogatók figyelmét.

Habár a gömbház elnevezés ragadt rá, a pontosság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy valójában geometriai elnevezése alapján egy csonkított ikozaéderről van szó, voltaképp egy szabványos focilabda. Húsz hatszög és 12 ötszög alkotja, ez a 32 lap teszi lehetővé, hogy egy szinte teljesen szabályos gömb jöjjön létre. Ezt az arkhimédeszi testet vették alapul a régi suszterek a labdák varrásakor, ahogy ez alapján állította össze a betonépületeket csaknem 30 éve néhai megalkotójuk, Veres Sándor.

Ezt az érdekes információt a derecskei mérnök egykori szomszédjától, Hegedűs Lajostól kaptuk, aki mélyen ismerte a gömbházak megálmodóját. Lajos nemcsak az ötlet születésénél volt jelen, hanem az építkezés egy szakaszában aktívan részt is vett szomszédja munkájában.

Veres Sándor víziója az volt, hogy a gömbházakat szabadalmaztassa, és minél több ilyen innovatív épület jöjjön létre. Eleinte sokat töprengett azon, hogyan valósíthatná meg elképzeléseit. A történetek szerint egy nap, miközben az udvaron ült és a gondolataiba merült, észrevett egy focilabdát, ami váratlan ihletet adott neki. Innentől kezdve pedig a továbbiak már a múlt részei lettek.

Hegedűs Lajos részletesen kifejtette, hogy a gömbök eredeti célja lakóházak kialakítása volt a tervezőjük elképzelései szerint. Érdekes módon, az első példányok eredetileg reklámfelületként funkcionáltak volna.