A salzburgiak felháborodtak, mert a Porsche család egy exkluzív alagút kivitelezésére készül, amely a luxuskastélyukhoz vezetne.

Wolfgang Porsche, a neves üzletember, aki jelentős részesedéssel bír a Volkswagen, az Audi és a Porsche vállalatokban, több mint négymilliárd forintot kíván befektetni abba, hogy kényelmesebbé tegye a hozzáférést a salzburgi, milliárdokat érő luxuskastélyához. A terve szerint egy privát alagutat építene a hegy gyomrába, ami sokak számára eléggé vitatható ötletnek tűnik. Az önkormányzattól jelképes összegért kívánja megszerezni a szükséges területet, ami nem nyerte el a helyiek tetszését. A projekt ellenzői április közepén háromnapos fesztivált szerveznek, hogy felhívják a figyelmet arra, hogyan próbál a városvezetés a szupergazdagok igényeinek kedvezni, miközben a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyja.

A XVII. században a Kapuzinerbergre épült Paschinger Schlössl mindig is híres volt arról, hogy nehezen megközelíthető, erről a kastély későbbi tulajdonosa, a neves osztrák író, Stefan Zweig is papírra vetett néhány sort - akinek aztán zsidó származása miatt a náci fenyegetéstől tartva el kellett hagynia, majd áron alul el is kellett adnia az ingatlant 1937-ben. A mindjárt 82 éves Wolfgang Porsche 2020-ban vette meg a felújítandó épületet több mint 3 milliárd forintért, a Der Spiegel német lap értesülései szerint a munkálatok előreláthatólag még a nyáron befejeződnek, és a tulajdonos már a tél beállta előtt szívesen beköltözne. Vannak olyan vélemények is, hogy a Porsche család az utolsó pillanatban mentette meg az épületet, a Zweig családot követő tulajdonosok ugyanis kevéssé foglalkoztak az állagmegóvással, a városnak meg nem tellett a műemléképület megvásárlására. Pedig az árát megéri, ugyanis csodás panoráma nyílik innen a salzburgi óvárosra, Hochensalzburg várára, valamint a Salzach folyóra és az Alpok hegycsúcsaira úgyszintén.

A történet egyetlen szépséghibája csupán az, hogy a meredek, szűk, kátyús útszakasz, amely télen gyakran járhatatlanná válik, jó időben viszont a kirándulók körében népszerű, kanyarogva vezet fel a műemlékeknek otthont adó és ökológiailag védett hegyre. Ebből adódóan egyértelmű, hogy a sportkocsik nem éppen erre a nehéz terepre lettek tervezve. A Porsche család szóvivőjeként is tevékenykedő úr, aki a neves autógyártóknál felügyelőbizottsági tag vagy elnök pozíciót is betölt, most egy félkilométeres alagút megépítésére terjesztett be kérelmet. Ez az alagút új otthonát a Sacher luxushotel környékével kötné össze egy parkolóházon keresztül. Továbbá a hegy gyomrában egy 9-12 férőhelyes garázs is kialakításra kerülne, amely azonban messze nem elégítené ki a parkolóhelyek iránti igényt, hiszen Wolfgang úrnak minden eddig elkészült Porsche-modellből van egy példánya a birtokán.

Tavaly, amikor a városvezetés még jobboldali irányvonalat képviselt, zöld lámpát kaptak egy ambiciózus projekthez. A családnak mindössze egy egyszeri 40 000 eurós (16,3 millió forint) díjat kellett megfizetnie, miközben vagyonukat több mint 8 billió forintra (22,5 milliárd dollárra) becsülték. Érdekes módon, a nevüket viselő Porsche AG-ben már csupán 25 százalékos részesedéssel bírnak, viszont a Volkswagen AG többségi tulajdonosainak számítanak, hiszen 50 százalék feletti részesedésük van.

A projekt ellenzői éles kritikával illetik a helyzetet, amely szerint az önkormányzati tulajdon ilyen mélyen, egy dollármilliárdoshoz kerül, valóban megdöbbentő. Az osztrák állampolgárok átlagos vagyona 95 000 euróra rúg, ami azt jelenti, hogy ha ezt arányosítjuk, olyan, mintha egy átlagos osztrák lakos mindössze 17 eurocentért vásárolhatna meg egy ilyen jelentős közvagyont. A baloldali városvezetés ugyan jelezte, hogy hajlandó lenne felülvizsgálni a korábbi adminisztráció döntését, ám a legutóbbi képviselőtestületi ülésen mégis zöld lámpát kapott az ügy, ami sokakban további aggodalmakat ébresztett.

A helyzet lényegében annyiban módosult, hogy a város további 8000 eurót követel, mivel a korábban kijelölt terület műszaki szempontból nem elegendő. A tervek szerint a projekt végső kialakítása 1500 négyzetméter helyett 3000 négyzetméternyi közterületet igényel. A városi szenátus döntése értelmében Porsche úrnak 11 hónappal hosszabb idő áll rendelkezésére az alagútprojekthez szükséges engedélyek beszerzésére. Érdekes, hogy a jelenlegi polgármester, Bernhard Auinger, korábban a Porsche AG igazgatóságának tagja volt szakszervezeti vezetői minőségében, 27 évet szolgált a cégnél, azonban állítása szerint nincs közvetlen kapcsolata a Porsche családdal. Hivatali elődjétől eltérően nem kíván önálló döntést hozni az ügyben, ezért a kérdést a képviselők elé terjesztette, és azt is fontolóra veszi, hogy az egy hét múlva esedékes "végső összecsapás" során távol marad a szavazástól.

A konzervatívok azonban arra hivatkoznak, hogy egy olyan vállalat társtulajdonosának és vezető tisztségviselőjének a kéréséről van most itt szó, amely számottevő összegű helyi adót fizet be a költségvetésbe a térség egyik legfontosabb munkaadójaként. Ennek ellenére azonban Kay-Michael Dankl alpolgármesternek határozott véleménye van Porsche úr vágyát illetően: "A városnak nem kell minden őrültségben részt vennie."

Salzburg, a világ egyik legismertebb kulturális központja, minden évben otthont ad a híres operafesztiválnak, a Salzburger Festspiele-nek. Ezen a rangos eseményen a híres Porsche úr és élettársa mindig szívesen jelen van, hiszen támogatói státuszuk révén szoros kapcsolatban állnak a fesztivállal. Azonban a magánalagútjukat ellenzők úgy vélték, hogy ideje lenne, hogy a saját hangjukat is hallassák, ezért megszületett az ötlet: egy külön fesztivál létrehozása. Így került megrendezésre a Salzburgi Porsche-alagút Ünnepi Játékok április 15-17. között, amelynek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az osztályegyenlőtlenségekre. Miközben sokak számára a lakhatás költségei is komoly nehézséget jelentenek, még akkor is, ha egy elhanyagolt negyedben élnek, addig mások milliárdokat költenének alagutak ásatására. Salzburg, mint Ausztria egyik legdrágább vidéke, különösen alkalmas volt arra, hogy ezt a feszültséget a középpontba állítsa, és éles kontrasztot mutasson a gazdasági különbségek között. Az esemény tehát nem csupán művészeti élményeket kínált, hanem mélyebb társadalmi diskurzusra is ösztönzött.

A demonstrálók között felmerült a kérdés, hogy vajon ez a különleges vásárlási lehetőség mindenkinek nyitott-e, és mi vár ránk a jövőben? Lehet, hogy parkokat, esetleg egész utcákat fognak privatizálni?

A művészek és aktivisták által szervezett programok változatosak voltak, kerekasztal-beszélgetésen, szabadtéri filmvetítésen és tüntetés-performanszon lehetett részt venni, az eseményt úgy szervezték meg, mintha egy háromfelvonásos darab lenne, amelynek a "P. úr alagútja" címet adták. Voltak olyan vélemények is, hogy érdekes, hogy ez a magánalagút (amelynek használatát Porsche úr a szomszédjainak is engedélyezné, tegyük azért hozzá) úgy ment át, mint kés a vajon, máskor közalagutakról évekig megy az egyeztetés, ha egyáltalán megépülnek valaha.

Sokan kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy a közvagyon magánkézbe adását zárt ajtók mögött döntötték el. A tiltakozók határozottan elutasítják, hogy olyan városban éljenek, ahol a szupergazdagok "saját ösvényeket vágnak maguknak". Számukra alapvető, hogy a város fejlődésének irányát a széleskörű társadalmi érdekek határozzák meg. Az események hatására osztrák és német klímaaktivisták is csatlakoztak a mozgalomhoz, ahogy azt a fesztivál szervezője, Tobi Rosswog is megjegyezte: "A város a tiltakozás színhelyévé vált e groteszk projekt ellen." Stuttgartban a Porsche Múzeum előtt is szimpátiatüntetést tartottak, ahol a transzparensek arra figyelmeztettek, hogy a milliárdosokat sokkal jobban meg kellene adóztatni, hiszen ők is nagymértékben hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, például a környezetet rendkívül módon terhelő hóbortjaik, mint például az alagútépítési projektek révén.

Közben indult egy online petíció is a Porsche-alagút ellen, amit már több mint 10 000 ember támogatott kevesebb mint egy hét alatt, de a cél a 15 000 aláírás lenne. A petícióban ez áll: "Nem akarjuk, hogy a milliárdos Wolfgang Porsche kiássa a Kapuzinerberget, csak hogy közterületen át eljusson a föld alatti garázsához." Az aktivisták a petíciót a közgyűlés május 14-i szavazása előtt kívánják benyújtani, mivel a testületnek egy úgynevezett térségfejlesztési egyedi engedélyt kellene aznap jóváhagynia a terület átminősítéséhez. Ugyanakkor Salzburg városa jelenleg még vizsgálja, hogy ez egyáltalán engedélyezhető-e, vagy vannak-e kizáró okok, amelyek miatt meg kell tagadni az engedélyt. Ha ez utóbbi igazolódik be, az alagútépítés egyelőre lekerülne a napirendről.

Wolfgang Porsche, a híres autógyártó dinasztia tagja, legutóbb két éve került a média középpontjába, amikor bejelentette, hogy 15 év házasság után elválik feleségétől, Claudia Hübnertől. Claudia, aki korábban a stuttgarti önkormányzatnál és a német kormánynál dolgozott tanácsadóként, demenciában szenved, ami drámaian megváltoztatta a személyiségét. E változások miatt Wolfgang úgy érezte, hogy nem tud tovább együtt élni vele.

A Porschéék esküvője valóban emlékezetes esemény volt, melyet a salzburgi Mirabell-palota lenyűgöző francia kertjében tartottak. Ez a palota, amely a városi szenátus székhelye is, tökéletes helyszínt biztosított a pár számára. Az ünnepséget a polgármester vezette, hiszen a Porsche család, akik német és osztrák állampolgársággal is bírnak, Zell am See festői településén él. Az esemény így nemcsak a szerelem ünnepe volt, hanem a helyi közösség és a család összetartozásának szimbóluma is.

A válás témája 2023-ban különösen izgalmas volt, hiszen Porsche úr szinte azonnal újra belevetette magát a randevúzás világába, méghozzá negyedévszázados jó barátjával, a Thyssen családból származó Gabriele leiningeni hercegnővel. Gabriele-t a sajtó egykor a (Begum) Inaara Aga Khan néven emlegette, hiszen második férje a közelmúltban elhunyt IV. Aga Khan herceg volt, aki az iszlám iszmáilita irányzatának 49. imámjaként ismert. Gabriele hercegné első házassága nem éppen a legjobban prosperált anyagilag, mivel a házasság következtében férjét, Karl-Emich herceget, az orosz trónkövetelőt családja kitagadta az örökségéből. Ezzel szemben második házassága sokkal sikeresebbnek mondható, így a hercegnő újra a reflektorfénybe került.

A IV. Aga Khantól 2014-ben vált el, miután magánnyomozója felfedte férje hűtlenségét, amikor 2004-ben egy másik nő társaságában utazott a magángépén Tanzániába. Az üzletember-egyházfő nem nézte jó szemmel a felesége által követelt, akkori árfolyamon körülbelül 24 milliárd forintnak megfelelő fájdalomdíjat, így a válóper elhúzódott, és végül egy évtizedig tartott. Gabriele hercegné később a MediaMarkt örökösével, Jürgen Kellerhalsszal talált egymásra, kapcsolatukat pedig 2019-ben egy partin mutatták be először a nagyközönségnek.

A Porsche családban azonban Wolfgang úr nem az egyetlen, aki megosztó személyiségnek számít. A márka alapítója, Ferdinand, például a náci Németország számára tervezett tankokat, míg Wolfgang apja, Ferry, szoros kapcsolatokat ápolt az SS-szel. Nyilvánvaló, hogy a Harmadik Birodalom hadigépezetéhez fűződő kötelék nemcsak a Porsche-ra jellemző, hanem sok más, mára globális óriássá vált német és osztrák vállalat esetében is megfigyelhető.