Lápvédők léptek akcióba az M0-ás mellett, hogy megvédjék a hódmérnökök által épített gátat.
Meg szeretnék óvni a rákospatolai hódgátat a Magyar Közúttól, amely besokallt a szőrös ökoszisztéma-mérnökök buzgólkodásától. Egy biztos: láp hamarabb volt itt mint az M0-ás, és senkinek nem ártana, ha maradna.
Hódok tevékenységének következményeként Budapest határában, Rákospalotán egy különleges, gazdag élővilágú vizes élőhely jött létre, amely a hódgátnak köszönheti létét. Azonban most egy komoly fenyegetés áll előttünk, mivel a Magyar Közút Zrt. környezetvédelmi engedélyt kérvényezett a hódgát lebontására, ami a láp jövőjét veszélyeztetheti.
A bontás indoklása meglepő módon környezetvédelmi szempontokkal van alátámasztva.
Kriska György biológus a Greenfo-n kifejtette, hogy a 2A útra vezető lehajtó mellett található olajfogó műtárgy működését veszélyezteti a hódok tevékenysége. Ez a létesítmény hivatalosan környezet- és természetvédelmi célokat szolgál, és fontos lenne, hogy zavartalanul működhessen, hogy megfeleljen a fenntarthatósági elvárásoknak.
Az ELTE Biológiai Intézetének docense hosszú évek óta elkötelezett a természeti kincsek, különösen a dunavirágok és a káposztásmegyeri Farkas-erdő védelme mellett. Szövegében arra hívja fel a figyelmet, hogy a térség hajdani, lápokkal gazdagított ökológiai rendszere súlyosan sérült az M0-ás autóút építése miatt. Emellett hangsúlyozza, hogy a hódok tevékenysége révén mégis sikerült megőrizni a korábbi élőhelyek egy kis részét, ami örömteli fejlemény a természetvédelmi törekvések szempontjából.
Kriska György aktívan részt vett a vasárnapi Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából megrendezett bejárás megszervezésében. Az esemény célja nem csupán a hódmocsár védelmének fontosságára való figyelemfelkeltés volt, hanem egy olyan megoldás bemutatása is, amely mindenki számára előnyös lehet. Ezzel a kezdeményezéssel arra szerették volna ösztönözni a közönséget, hogy együttműködjenek a vízi élőhelyek megóvásában, hiszen a természet védelme mindannyiunk érdeke.
Valóban, nem szükséges hatalmas összegeket költeni, csupán el kellene engednünk a legkisebb kényszer elvét. Érdemes alaposabban felfedezni a lehetőségeket, és beszerezni egy robusztusabb PVC-csövet.
A hódmocsár vízszintjének biztonságos fenntartása érdekében érdemes olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek nem igénylik a gátak folyamatos beavatkozását. Fontos, hogy természetes módon, a környezeti egyensúly figyelembevételével közelítsük meg a problémát. Például, a vízlefújó rendszerek, a mocsári növényzet gondozása és a vízgyűjtő területek rehabilitációja segíthet abban, hogy a víz szintje stabil maradjon, miközben a természetes élőhelyek védelme is biztosított. Ezen intézkedések kombinálásával megőrizhetjük a hódmocsár értékeit anélkül, hogy a gátakhoz kellene nyúlnunk.
A hódok tájat formáló tevékenysége a természetben olyan jelentőséggel bír, hogy gyakran összevethető az ember által végzett átalakításokkal. Megjelenésük sok esetben kulcsszerepet játszik a természeti környezet regenerálásában és az ökoszisztémák gazdagításában, azonban ezzel párhuzamosan sok helyen feszültségeket is generálnak. A hódok és az emberi érdekek közötti ellentmondás évek óta napirenden van, de eddig nem sikerült minden érintett számára kielégítő megoldást találni. A hódmérnökök tájrendező munkájáról részletesebben itt olvashatsz.
