Látogatások: Sajgó Balázs atya gondolatai Advent negyedik vasárnapjára - Vatican News

Milyen különleges ajándékot hozott Mária Erzsébetnek! Talán valami kézzelfogható dolgot is vitt, de az evangéliumban csupán annyi áll, hogy önmagát ajándékozta. Jelenléte volt az igazi kincs, amit Erzsébetnek adott. Ez a legértékesebb ajándék, amit bárkinek adhatunk, ráadásul teljesen ingyenes.

Advent negyedik vasárnapjának evangéliumában Mária elindul rokonához, Erzsébethez. Nem csupán rohan, hanem siet, ami nem mindegy. A sietség és a rohanás között lényeges különbség rejlik. Amikor sietek, az azt jelenti, hogy már valami új született meg bennem, amit szeretnék megosztani másokkal. Vagy ha egy fontos felismerés jut eszembe, sietve írom le, hogy ne vesszen el az emlékezetemben.

Mária egyedülálló élményben részesül: egy látomás keretében találkozik az örömhír küldöttjével, egy angyallal. Ez a találkozás nem csupán egy pillanat, hanem egy olyan üzenet, amelyet nem tarthat magában. Tudja, hogy ezt az élményt csak olyan személlyel oszthatja meg, aki hasonló helyzetben van, és aki képes felfogni ennek a csodának a mélységét.

Nemrégiben egy barátom megosztotta velem egy különleges élményét, amely Istennel volt kapcsolatos. Az élmény hatására azonnal videóra rögzítette a gondolatait, mintha attól tartott volna, hogy az érzések hamar elhalványulnak. Sietett, hogy még az élmény frissességében tudja megfogalmazni a szavait, hiszen néhány nap múlva már nem lett volna ugyanaz a mélység, sem számára, sem mások számára. Nem kapkodott, de a szívében ott motoszkált az idő sürgetése, ahogy igyekezett megörökíteni ezt a rendkívüli pillanatot.

Mária siet, de nem kapkod. Ezért ő különösen is inspiráló példakép az adventi időszakban. A sietés mögött mindig ott rejlik egy cél, egy szándék és egy mélység, míg a rohanás üres és céltalan. Az "értelmes sietés" örömöt hoz, hiszen tudatosan, a pillanatokat átélve haladunk előre, míg a rohanás csupán önző igyekezet, amely csak a félelem miatt hajt, hogy lemaradunk valamiről. Ez az egész nem más, mint értelmetlen kapkodás.

Amikor karácsony előtt érzem környezetem nagy rohanását, gondoljak arra, hogy egész évben van időm szeretni. A karácsonyi "láz-vásárlás-ban" mintha az egész évben elmulasztott szeretetemet akarom jóvátenni, "bepótolni" tárgyakkal, ami valójában teljesen lehetetlen. Persze, mint mindig - tisztelet a nagyon sok kivételnek. Aki kivétel, amúgy sem veszi magára!

A Szűzanya Mária sietése mögött két fontos indok húzódik meg: egyrészt szeretné megosztani örömét, másrészt pedig biztos akar lenni abban, hogy az a csodálatos látomás, amelyben részesült, nem csupán képzelete szüleménye. Hit és hiszékenység között jelentős eltérés van. Mária mélyen hisz, ám nem az a könnyen megvezethető típus. Amellett, hogy felfedi a titkát és örömet ad át másoknak, egyfajta „ellenőrzést” is végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a látomás valóban isteni eredetű-e, vagy csupán megtévesztés. Ez a szellemek közötti megkülönböztetés művészete.

A hitbeli növekedés alapja a gyermeki kíváncsiság által táplált érdeklődés.

A Máriával folytatott angyali diskurzus során a fiatal nő szüntelenül újabb kérdéseket tesz fel. E pillanatokban a titok súlya egyre inkább belé ivódik, mélyen érleli azt magában. E titkos gondolatokkal a szívében végül útra kel Erzsébethez, hogy megossza vele a különleges üzenetet.

Aztán ott vannak azok az emberek, akik valamilyen különös látomás részesei lesznek, és ez egyfajta zavarodottsággal tölti el őket – persze, jó értelemben! Nem mindennapi dolog, amikor egy "idegen, de mégis ismerős" figura váratlanul belép az életünk színpadára, elmond egy fontos üzenetet, majd hirtelen eltűnik. Az ilyen találkozásokat nem lehet csak úgy elfelejteni; sok időnek kell eltelnie, amíg az ember felfogja, hogy mi is játszódott le valójában vele!

Aztán azok, akik valamilyen különleges látomásban részesültek, vagy részesülnek - egyedül maradnak az élményeikkel. A természetfeletti élmények személyre szabottak. Isten nem olyan, mint az a karácsonyi üzenetküldő sereg, amely mindenki számára ugyanazt az üzenetet és jókívánságot küldi el másoknak. Istennek mindenki számára személyre szabott üzenete van.

Amikor egy újabb felfedezést teszek, a szavak néha elmaradnak. A lélek legmélyebb zugairól nehéz kifejezni magam, és nem mindenkivel oszthatom meg ezeket az élményeket. A mély öröm, amit átéltem, legalább annyira nehezen megfogalmazható, mint a bűneim súlya. Az érzések sokszor olyanok, mint egy titkos kód, amelyet csak kevesen értenek meg.

Bár a látomás ajándéka személyre szabott, mégsem hagy abban Isten egyedül.

Mária sem marad egészen egyedül titkával, örömével. Van neki "Erzsébetje", aki nem csupán rokona, hanem "sors-társa", aki megérti őt. Olyan emberrel tudjuk megosztani titkainkat, aki sors-társunk...

Van-e Neked olyan "Erzsébeted", aki több mint egy rokon, hanem egy igazán megértő "sors-társ"?

Milyen különleges ajándékot hozott Mária Erzsébetnek! Talán valami kézzelfogható dolgot is vitt, de az evangéliumban csupán annyi áll, hogy önmagát ajándékozta. Jelenléte volt az igazi kincs, amit Erzsébetnek adott. Ez a legértékesebb ajándék, amit bárkinek adhatunk, ráadásul teljesen ingyenes. Nem könnyű, de gyakorlással működik - és nemcsak ünnepek alkalmával. Sőt, akkor lesz ünnep, ha jelenlétet ajándékozok a másik embernek. A többi is lehet fontos, de az a Jelenlétből következik. S akkor azt adom a másiknak, amire valóban szüksége van - és nem azt, ami szerintem jó neki.

Mária azt adta Erzsébetnek, amire szüksége volt, s nekünk is így kell tennünk!

Egy különös történet bontakozik ki egy kisgyermek és az édesapja között. Az édesapa, aki mindig elfoglalt volt a munkájával, ritkán tudott időt szakítani a családjára. A kicsi lány mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy esténként egy mesét hallgasson az apukájától elalvás előtt. Ez a szokás hosszú ideig tartott, míg az édesapa egy újabb "praktikát" talált ki. Beszerzett egy mesekazettát, tele izgalmas történetekkel, és amikor a kislány mesét kért, csak egyszerűen elindította a magnót. Ám néhány nap elteltével a kislány már nem vágyott a kazettára. "Miért nem szeretnéd hallgatni a magnót? - kérdezte az édesapa - Hiszen ugyanúgy mesél, mint én." "Igen, de - válaszolta a kislány - az nem ugyanaz, mert nem lehetek az öledben."

Keresek alkalmat, hogy találkozhassak másokkal, és együtt tölthessünk egy kis időt.

Mindannyian tudjuk és el is mondjuk sokszor, hogy mi az, amire ma mindenkinek szüksége van. Szükség van bátorításra, belső békére és örömre, ami a Szentlélektől jön! Ezt adta Mária Erzsébetnek.

Mária látogatása Erzsébetnél szent látogatás.

Idén Karácsonykor, amikor másokat meglátogatok, arra törekszem, hogy a látogatásom valóban szent legyen. Keresem majd, hogyan tudom közelebb hozni őket Istenhez, és megosztani velük azt a Szent Lelket, aki bennem is él – a vigasztalás, a bátorítás, a béke és az öröm Lelkét. Ahogyan Mária tette, nem a saját kényelmem szerint, hanem az ő igényeikhez igazodva. Ehhez elengedhetetlen a szeretetteljes figyelem és az őszinte érdeklődés – nem a felszínes udvariasság, hanem a valódi Jelenlét. Csak így válhat a Karácsony valóban különlegessé – és nem csupán a decemberi ünnepek időszakában!