A magyar kutatók hangot adtak elégedetlenségüknek, és nyílt levelet intéztek Orbán Viktorhoz.
Neves Lendület- és ERC-kutatócsoport-vezetők nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz, kifejezve tiltakozásukat a HUN-REN négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetének az ELTE-hez való csatolása ellen. Véleményük szerint a kormány által végrehajtott átszervezés súlyosan veszélyezteti a kutatóhálózat szakmai integritását, az ELTE működését, és jelentős, történelmi léptékű rombolást idézhet elő a magyar tudományos életben.
Nyílt levélben fejezik ki aggodalmukat a magyar kutatói elit prominens tagjai a HUN-REN bölcsészet- és társadalomtudományi intézeteinek ELTE-hez való csatolása ellen. A 68 aláírást tartalmazó dokumentum Orbán Viktor miniszterelnöknek készült. Az ország legnagyobb hazai és nemzetközi kutatási támogatásait elnyert tudósai hangsúlyozzák, hogy a kormányzati átszervezési tervek komoly fenyegetést jelentenek a magyar tudományos élet integritására, működőképességére és nemzetközi elismertségére.
A levél aláírói között olyan neves Lendület- és ERC-pályázati vezetők találhatók, akik az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten is figyelemre méltó kutatási programokat indítottak, részben a magyar állam által korábban támogatott Lendület-program révén. Kiemelik, hogy éppen ez a kezdeményezés tette lehetővé, hogy itthon is versenyképes tudományos műhelyek alakuljanak, míg a külföldről hazatérő kutatók számára stabil alapot biztosított pályájuk újjáépítéséhez. Most azonban, véleményük szerint, egy átgondolatlan és sürgető integráció veszélyeztetheti mindezen eredmények megtartását.
A szakemberek véleménye szerint a BTK, a NYTK, a KRTK és a TK ELTE-be történő integrálása nem csupán egy adminisztratív lépés. Ez a döntés "megszakítaná" a kutatási hálózatot, amely 2019-ben már egyszer elkerült az MTA keretei közül. Azóta számos szakmai szervezet és fórum hangsúlyozza, hogy a hálózat egysége nemzeti érdek, és megőrzése kulcsfontosságú a tudományos közélet számára.
A nyílt levél írói hangsúlyozzák, hogy a HUN-REN egysége elengedhetetlen a tudományterületek közötti együttműködések, kutatásszervezési keretek és átlátható működési feltételek fenntartásához, amelyek az utóbbi évek eredményeit lehetővé tették. A bizalom hiányának jelei már most is tapasztalhatók: a HUN-REN Irányító Testületében számos tag távozott, heves viták robbantak ki, és a lemondások mögött álló okokat nem kísérte nyilvános szakmai indoklás. Eközben egyre többen hangoztatják azokat az érveket, amelyek a fenntartás ellen szólnak.
A kutatók aggodalommal figyelik a HUN-REN és az ELTE jövőjét, mivel úgy vélik, hogy ezek a fontos intézmények komoly veszélyben vannak. Megjegyzik, hogy a forráshiányos kutatóintézetek és az egyetem összevonása nem fogja megoldani a pénzügyi nehézségeket, csupán újabb feszültségeket szül. Az integrációra vonatkozó elképzelések hiányosan kidolgozottak, a célkitűzések nem világosak, ráadásul az átszervezés mögött álló döntések semmilyen nyilvános hatástanulmányra nem támaszkodnak.
A kutatók véleménye alapján az ELTE oktatói, kutatói és hallgatói egy bizonytalan, kiszámíthatatlan jövő felé tartanak, amennyiben az átalakításokat ebben a formában és ütemben valósítják meg. A levél hangsúlyozza, hogy "a történelmi mértékű károk" nem csupán néhány intézményt érintenek, hanem a magyar tudományos közösség egészét is súlyosan megrendítik majd.
A levél aláírói azt követelik, hogy a döntések előtt történjen valódi szakmai egyeztetés, készüljön hatástanulmány, vonják be az ELTE közösségét, és hívják össze haladéktalanul a HUN-REN Tudományos Tanácsát, amely az SZMSZ szerint köteles véleményezni az ilyen stratégiai átalakításokat.
A dokumentum világosan kifejezi álláspontját: itt nem csupán egy intézményi átalakulásról van szó, hanem a magyar tudomány jövőjének sorsáról. Az aláírók véleménye szerint a jelenlegi folyamat precedenst állít fel, és olyan jövőt vetít előre, amelyben a kutatók bizalma a hazai tudományos rendszer iránt tartósan meginghat.
Amint arról beszámoltunk, megállapodás született a HUN-REN és az ELTE között, ami szerint utóbbihoz kerül négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Megerősítették, hogy a kutatóközpontok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal kerülnek át az ELTE szervezetébe. Az Irányító Testület két tagja az intézetek elcsatolása ellen szavazott, a döntés után három tag lemondott.
Az ELTE kancellárja és kinevezett rektora levélben kereste meg Gulyás Balázst, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökét. A levélben kifejezték szándékukat, hogy a kutatási és innovációs együttműködést egy magasabb, stratégiai szintre emeljék. Emellett felvetették, hogy a jövőben négy kutatóközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretein belül, de közös feltételrendszer alapján folytathassa munkáját.
A HUN-REN elnöke péntek délután rendkívüli ülést hívott össze az Irányító Testület három tagjának javaslatára. Az ülés középpontjában a HUN-REN munkatársainak korábban ígért bérrendezésének finanszírozási lehetőségei álltak. A vezetőség célja, hogy ezt a fontos intézkedést a lehető leghamarabb és teljes mértékben megvalósítsa.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének dolgozói csütörtökön üléseztek, ahol fontos döntést hoztak. A HUN-REN négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontjának ELTE-hez történő átkerülése miatt pénteken demonstrációt szerveztek a HUN-REN Alkotmány utcai székháza előtt. Ezen a megmozduláson átadták tiltakozó petíciójukat, amelyet a kutatási hálózat vezetésének és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek címeztek.
