Lázár János bejelentette, hogy a hegyvidéki turulszobor hivatalosan is műemléki védettséget kapott.
Pedig csak néhány nappal ezelőtt a bíróság éppen megszüntette az ideiglenes védettség státuszát.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, egy májusban nyilvánosságra hozott rendelettervezetében nemzeti emlékhellyé nyilvánította a hegyvidéki turulszobrot, azonban az indoklás elmaradt. Ez a szobor 2005-ben, engedély nélkül, jogszerűtlen módon került felállításra az akkori fideszes kerületvezetés által. Azóta nem csupán heves viták tárgyát képezi, hanem a szélsőjobboldali csoportok egyik legkedveltebb gyülekezési helyévé is vált.
Lázár János tavaly októberben kezdeményezte a szobor ideiglenes műemléki védelmét, azonban a kerület januárban bírósági úton vitatta ezt a döntést. A közelmúltban pedig megszületett a határozat az ügyben.
A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében megszüntették a szobor védettségét, és új eljárás lefolytatására kötelezték a kormányhivatalt, amely nem tudta megfelelően tisztázni, hogy valóban fenyegeti-e a megsemmisülés a Turult, ami a döntésük alapját képezte. Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere hangsúlyozta, hogy szerinte nincs valós veszély, és úgy véli, hogy a helyi közösségnek kellene döntenie a szoborról, nem politikai érdekek mentén. A Kutyapárt társelnöke, aki többször is kifejezte ellenérzéseit, felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború idején a kerület környékén a nyilasok működtek, és a szoborra olyan nácik nevei kerültek, akik a közelben működtek, ami még inkább súlyosbítja a helyzetet.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben viszont megjelent Lázár János miniszteri rendelete, amely "nemzeti emléknek minősülő műemlékké" nyilvánítja a szobrot. Most indoklás is van: "a védetté nyilvánítás célja a Turul szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése". Ez viszonylag új elem: azt ugyanis eddig senki nem állította, hogy szobrászati remekmű lenne, hanem történelmi és érzelmi érvek játszottak szerepet pro és kontra.
