A magyar és kínai termékek visszakerülnek az eredeti helyükre, miután a német munkások kifejezték elégedetlenségüket a helyzet miatt.

A Bosch németországi gyárbezárásai és a termelés Magyarországra helyezése miatt egyre nagyobb a felháborodás. A tiltakozók szerint nemcsak munkahelyek szűnnek meg, hanem veszélybe kerül az európai szolidaritás és a gazdasági felelősségvállalás eszméje is.

A Bosch 2026 végéig bezárja két németországi gyárát - Leinfelden-Echterdingenben és Sebnitzben -, a termelést pedig részben külföldre, többek között Miskolcra helyezi át. A vállalat hivatalos indoklása szerint a döntést a kéziszerszámok - például ütvefúrók és sarokcsiszolók - iránti kereslet visszaesése, valamint a gyárak alacsony kihasználtsága tette szükségessé. Az érintett két telephelyen összesen 510 főt foglalkoztatnak, ami a németországi Power Tools-állomány egyharmadának leépítését jelenti.

Thomas Donato, a Bosch Power Tools üzletágának vezetője kifejtette, hogy a jelenlegi, hagyományos gyártási struktúrák már nem tükrözik a modern piaci elvárásokat. Szerinte a jövő a kevesebb, de annál hatékonyabb telephelyekre összpontosít. A vállalat másik két német gyárában, Ravensburgban és Murrhardtban, egyelőre nincs bezárási szándék.

A Bosch nem nevezett meg minden célországot, ahová a termelést kiszervezi, de Miskolcot kifejezetten megemlítette. A vállalat már eddig is jelen volt Magyarországon, különösen az autóiparhoz köthető gyártásban és fejlesztésben. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerint 2023-ban a magyarországi átlagos munkabér óránként 13,3 euró (jelenlegi árfolyamon 5373 forint), ami a német szint kevesebb mint harmada. Ugyanakkor a képzett munkaerő, a fejlett ipari infrastruktúra, valamint a logisztikai és digitális hálózatok kiépítettsége miatt a térség továbbra is kedvező befektetési célpont marad a német gyártók számára.

Stefan Hartung, a Bosch vezérigazgatója, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott korábbi interjújában hangsúlyozta, hogy a vállalat célja a pénzügyi függetlenség és a jövőbeni technológiai pozíció hosszú távú biztosítása. Ehhez azonban elengedhetetlen a globális költségszerkezet optimalizálása. Hartung kiemelte, hogy a versenyképességhez már nem elegendő csupán az innovációra támaszkodni; a gyártási hatékonyság is alapvető fontosságú. A beruházásokat olyan helyszíneken kell megvalósítani, ahol megbízható körülmények és jól képzett munkaerő áll rendelkezésre hosszú távon.

Hartung világosan kifejtette, hogy a Bosch számára elengedhetetlen a gyártási struktúrák gyors átalakítása, mivel a késlekedés komoly versenyhátrányt okozhat. Ez különösen igaz az elektromobilitás, az energiatechnológia és a digitalizáció területeire. Bár az interjú során Magyarországot nem említi kifejezetten, az áprilisi közlemény, amely megerősítette a termelés Miskolcra való áthelyezését, világosan jelzi a térség növekvő fontosságát.

Miközben a Bosch a magyarországi gyártást bővíti, Németországban komoly társadalmi ellenállás bontakozott ki a Stuttgarter Nachrichten cikke szerint. Az IG Metall szakszervezet és az üzemi tanácsok szerint a bezárások nemcsak munkahelyeket szüntetnek meg, hanem aláássák azt a szociális partnerséget is, amely a cég egyik alapértéke volt. Adrian Hermes, az IG Metall vállalati megbízottja szerint a vállalat vezetése egyoldalúan dönt a gyártási szerkezet átalakításáról, figyelmen kívül hagyva a dolgozók érdekeit. A gyártás átalakulását szabályozó úgynevezett "célképek" sok esetben nem készültek el, vagy a menedzsment aktívan akadályozta azok kidolgozását.

Hermes megfigyelése szerint a munkavállalók szerepe fokozatosan háttérbe szorul, és a vállalati kommunikációban csupán a leépítési folyamatok végrehajtóiként tűnnek fel. Ezzel párhuzamosan a szakszervezet készen áll arra, hogy nyílt konfliktusba lépjen, és tiltakozó akciókat indítson. Az első ilyen esemény már megvalósult: a nagypénteket megelőző csütörtökön körülbelül 600 munkavállaló gyűlt össze Leinfelden-Echterdingenben, hogy kifejezze nemtetszését.

Karin Solda, a Power Tools üzemi tanácsának elnöke rámutatott, hogy a Bosch évek óta tétlenül nézte, ahogy gyárai "kivéreznek", miközben ugyanakkor Kínában és Magyarországon új kapacitások kialakításába kezdett. Szerinte ez nem egy megkerülhetetlen gazdasági lépés volt, hanem a korábbi téves döntések következménye. A vállalat jelenlegi helyzete pedig azt mutatja, hogy a munkavállalók viselik a következményeket, holott ezeket a problémákat a vezetők által hozott döntésekkel el lehetett volna kerülni.

Max Czipf, az IG Metall esslingeni vezetője kifejezte aggodalmát a cég stratégiájával kapcsolatban, amely szerinte túlságosan a profitmaximalizálásra helyezi a hangsúlyt. Szavait így fogalmazta meg: "Aki valaha is hitelesen támogatta a helyi gyártás eszméjét, annak most a németországi üzemek fejlesztésére kellene összpontosítania, nem pedig azok leépítésére."