Az államháztartás hiánya már 343 milliárd forinttal emelkedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ráadásul az uniós források sem érkeznek meg, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Az első hét hónapban 2786 milliárd forintos deficit keletkezett.
Júliusban az államháztartás hiánya mindössze 12,8 milliárd forint volt, vagyis a hetedik hónapban a bevételek és kiadások közel egyensúlyban voltak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból.
A helyzet első pillantásra kedvezőnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy július hagyományosan általában pozitív mérleggel zárul - tavaly például 213 milliárd forintos többlet képződött az államháztartásban -, akkor már nem annyira rózsás a kép. Eddig az év első hét hónapjában összesen 2786 milliárd forintos hiány mutatkozik.
amely 343 milliárd forinttal magasabb a tavalyi júliusi adatnál.
Feltárult egy aprócska hiba, és máris hiányzik legalább 214 milliárd forint a következő év költségvetéséből.
A 2025-ös költségvetés szerint az év végéig 4123 milliárd forintnyi hiánnyal gazdálkodhatna az állam, ám a kormány már bejelentette, hogy az idei költségvetési ígéreteket sem tudja betartani a vártnál lassabb a gazdasági növekedés miatt, ezért a év végi hiánycélt 4774 milliárd forintra emelte. Így július végéig a megemelt terv 58,3 százaléka jött össze.
A NGM beszámolója alapján "Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés továbbra is stabil lábakon áll. A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben változatlanul elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett". Azonban a valóság és ezen kijelentések között meglehetősen szűk átfedést tapasztalhatunk.
Ennek ellenére, ha megvizsgáljuk az utóbbi évek költségvetési tendenciáit, elmondható, hogy a megemelt hiánycél elérésére még van esély. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne, hogy a kormány tartózkodjon a választási ígéretek és osztogatások megvalósításától. Sajnos, a kormány már elindult ezen az úton, hiszen az idei költségvetés tervezésekor nem vették figyelembe például azt, hogy...
A háromgyermekes nők számára októbertől bevezetett adómentesség önállóan körülbelül 80 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetés számára. Ezen kívül érdemes megemlíteni, hogy a tervezés során a 3%-os lakáshitel kamatköltségei is kimaradtak, ami további hatásokkal járhat.
A kormány szerint így tartható lesz GDP 4,1 százalékára rúgó 4774 milliárd forintos hiány, azonban a kormánytól független elemzők nem ilyen optimisták, ők 4,5 százalékos - 5000 milliárd forint körüli - deficittel számolnak.
Az NGM költségvetési beszámolójából kiderül, hogy a cégek adóbefizetései kis mértékben növekedtek tavalyhoz képest, ami főleg különadók emelésének köszönhető. A fogyasztási adók vegyesen teljesültek: a fontosabb és nagyobb súlyú áfabevételek már 12,5 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet, ami jó hír a büdzsének, ezzel szemben a jövedéki adóbevételek még csökkentek is. A személyi jövedelemadó-bevételek az első hét hónapban 10 százalékkal emelkedtek a béremeléseknek köszönhetően.
Az Európai Unió az idei év első hét hónapjában csupán 181 milliárd forintnyi támogatást utalt a magyar állam részére, ami mindössze 8%-át jelenti a 2023-ra várt 2235 milliárdos keretnek. Tavaly összesen 1267 milliárd forint érkezett Brüsszelből, és jelenleg kérdéses, hogy az idei utalások elérik-e ezt az alacsony szintet. A várható választási kiadások mellett az uniós források késlekedése jelenti a legnagyobb kockázatot a költségvetés számára. Ez azért aggasztó, mert amennyiben a hiány drámaian megnő, az a választások után szükséges költségvetési kiigazítás mértékét is jelentősen megnövelheti.
Az Orbán-kormány érvei vitathatók, hiszen az EU legújabb hétéves költségvetése elsősorban a legnagyobb gazdaságok számára jelenthet nehézségeket. Orbán Viktor kijelentette: "Amíg nem érkezik meg hozzánk a megígért támogatás, addig az EU-s költségvetés is bizonytalanná válik."
