Marék Veronika: A háború és a dróntámadások nem illenek Boribon világába. Boribon egy varázslatos hely, ahol a barátság, a szeretet és a játék a meghatározó értékek. Ezen a békés vidéken a szívek összekapcsolódnak, és mindenki segít a másiknak, míg a hábo

Valóban, mikor megjelent, 1961-ben, még nem is volt más fekete borítós mesekönyv. Később azért találkoztam pár ilyennel. A Móra akkoriban elég lazán kezelte az ilyesmit, simán megengedték, hogy fekete legyen. Ez itt a sötétséget jelképezi, a főszereplő gyáva kisfiú legfőbb ellenségét. Később aztán jött valami aggályos szerkesztő, aki csúnyának találta a fekete borítót, így megcsinálták fehérben is, de az a verzió csak egy kiadást ért meg, mindenki a feketéhez ragaszkodott. Érdekes volt és figyelemfelhívó, ennek is köszönhető, hogy felfigyeltek a könyvre.

A japán kiadó munkatársának érdeklődését éppen ez a jelenség keltette fel. Idén ünnepeljük, hogy már 60 éve, hogy a szigetországban minden évben újra megjelenik ez a könyv, amelyből már több mint 700 ezer példány talált gazdára. A könyvnek odakint valódi kultusza alakult ki. Ön szerint mi lehet az, ami ennyire vonzza a japán olvasókat?

Sokat boncolgattuk ezt az elmúlt évtizedekben: '65-ben jelent meg a könyv Japánban, azóta törjük a fejünket rajta, hogy mi a csuda foghatta meg benne őket. Egy-két dologra rájöttünk már, de a lényegre, azt hiszem, még nem. Visky Ábel filmjében elhangzik egy mondat egy japán hölgytől: hogy a szeretetet nem lehet megmagyarázni. Szeretik, és kész. Talán mert valahogy beleilleszkedik a hiedelemvilágukba, a szimbólumaik közé, és olyan dolgokról szól, amik az ő gyerekeiket éppúgy foglalkoztatja, mint a mieinket.

Vajon másképp értelmezik a szavakat, mint ahogyan mi tesszük?

Nálunk az oroszlán egy segítő lény, aki a feladatának teljesítése után csendben eltűnik. Ez rendben is van, de a japán kultúrában egészen más a helyzet: ők mély érzelmi köteléket alakítanak ki a kisoroszlánnal, és igazi ragaszkodással viseltetnek iránta. Amikor végül távozik, szívből jövő zokogás tör elő belőlük. Ez a különbség igazán meglepett minket; másként értelmezik, másfajta érzéseket táplálnak. Számukra az oroszlán nem csupán egy mesei figura, hanem olyan fontos lény, akit fájdalmasan hiányolnak.

De hát Laci is könnyekre fakad a könyvben, amikor az oroszlán elbúcsúzik...

Igaz. Jó, hogy mondja, erre még sosem gondoltam! Laci szemében is ott a könnycsepp. Na, kaptam egy újabb kulcsot a rejtélyhez.

Két évvel ezelőtt egy interjú során azt mondta, hogy szívesen írna komolyabb meséket, amelyek a jelenlegi, háborúval terhelt világban segíthetnek a gyerekeknek valamilyen formában kapaszkodót találni. Azóta változtak a meséi, és mélyebb, komolyabb tartalommal gazdagodtak?

Különleges utazásra készülök, hiszen most egy új Boribon mese körvonalait rajzolom meg. Még nem teljesen készen, de már érzem, hogy egy mély és elgondolkodtató történet bontakozik ki, amely az elmúlás témakörére fókuszál. Tudom, hogy ez a gyerekek számára meglehetősen megrázó téma, de a kíváncsiságuk és a világ iránti érdeklődésük mindig is lenyűgözött, így örömmel vágtam bele, hogy mese formájában tudjam bemutatni. A történet középpontjában csigák és az ő titokzatos csigahéjaik állnak, amelyekben már nincs jelen az a kis élőlény, aki egykor bennük lakott. Ebből a helyzetből bontakozik majd ki Boribon érzése, amikor így kiált: "Annipanni, nem akarom, hogy elveszítslek!" Ekkor a két barát szorosan megöleli egymást, és ebben a pillanatban mindketten megértik, hogy a szeretet és a barátság örök, még a múlandóság árnyékában is.

A meséknek a mai világra való reflektálása rendkívül fontos, hiszen ezek a történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem tanulságokat is közvetítenek. A modern élet kihívásai és értékrendje folyamatosan változik, így a meséknek is alkalmazkodniuk kell ehhez. A kortárs mesék képesek érzékeny témákat, mint például a környezetvédelem, a sokszínűség vagy a társadalmi igazságosság, játékos formában bemutatni, ezzel segítve a fiatalok világképének formálását. Egy jól megírt mese nem csupán a gyerekek szórakoztatására szolgál, hanem a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordozhat. A mesékben megjelenő karakterek és helyzetek gyakran tükrözik a társadalmi valóságot, ezáltal lehetőséget adnak a párbeszédre és a gondolkodásra. A mai mesék tehát nemcsak a fantázia birodalmába kalauzolnak el bennünket, hanem arra is ösztönöznek, hogy elgondolkodjunk a világunkról és a benne betöltött szerepünkről. Összességében a meséknek érdemes reflektálniuk a mai világra, hiszen így képesek relevánsak maradni, és hozzájárulni a jövő generációk értékrendjének formálásához.

A háború, a menekülés, a bombázás és a dróntámadások olyan sötét árnyak, amelyek egy különös és szomorú valóságot tükröznek. Szerencsére Boribon mesebeli univerzuma mentes ezektől a kegyetlen eseményektől, ahol a béke és a boldogság uralkodik, és ahol a barátság és a szeretet mindig győz.