A Zalakerámiát súlyosan érintette a kormány politikai döntéseinek következménye, amely komoly nehézségeket okozott a vállalat számára. Az intézkedések következtében a cég működése jelentős nyomás alá került, ami a helyi gazdaságra és a munkavállalókra is
A romhányi üzem több mint 100 éven át működött, a NER-t azonban nem élte túl.
Az osztrák Lasselsberger-csoport tulajdonában álló Zalakerámia leszerelte és bezárja a romhányi gyárát, a technológiát pedig a kolozsvári üzemébe szállítja át - írja a hvg.hu.
A Nógrád megye egyik településén 200 dolgozó munkahelyét szüntették meg.
A Magyar Kerámia Szövetség hivatalos oldalán közzétett információk alapján január végén sikeresen befejeződött a teljes technológiai sor szétszerelése, amelyet Romániába szállítottak. Ezentúl a gyáregység kizárólag logisztikai feladatok ellátására összpontosít majd.
A Nógrád megyében található üzem teljes kapacitása évi 4,5 millió négyzetméter csempe gyártására képes. 2017 során a vállalat egy új, modern gyártósort állított üzembe, melynek értéke 5 milliárd forint volt.
A leszerelés következtében a magyar burkolólapgyártás egyetlen korszerű üzemének működése véglegesen véget ért, ezentúl csupán logisztikai feladatokat fognak ellátni.
- írja a szövetség közleménye.
A gyárat 1922-ben hozta létre a Lloyd Társaság Romhányi Építési és Kerámiagyár néven.
A gyár bezárása azért is lehet fájdalmas a magyar kerámiaipar számára, mert a beruházások nyomán a romhányi képviselt magasabb technológiai minőséget.
A Magyar Kerámia Szövetség az utóbbi években többször is kifejezte különböző kormányzati szereplők felé, hogy
A hazai építőanyag-ipart sújtó gazdasági visszaesés és a burkolólapgyártásra gyakorolt negatív kormányzati lépések – mint például a szén-dioxid-kvótaadó bevezetése és a bányajáradékról szóló új szabályozás – komoly kockázatot jelentenek. Ennek következtében fennáll a veszélye, hogy a termelési folyamatok átkerülnek egy szomszédos országba. Ez nem csupán egy jelentős hazai gyártókapacitás eltűnését vonhatja maga után, hanem a munkaerő jelentős részének elbocsátását is eredményezheti.
- áll a közleményben.
A 2021 óta tartó energiaválság miatt az európai kerámiaipar is komoly válságba került. A termelés 30 százalékkal csökkent, az export mérséklődött, míg az import növekedett, ami munkahelyvesztéssel és gazdasági instabilitással fenyeget - jegyzi meg a hvg.hu.
