Ali Khamenei, Irán legfőbb vallási vezetője, kijelölte potenciális utódait.

A főpap gondosan kiválasztotta azokat a személyeket, akiket arra az esetre jelölt ki, ha a további katonai vezetők elveszítenék életüket az izraeli csapások következtében. Ezzel párhuzamosan megnevezte lehetséges utódait a legfőbb vallási vezetői tisztség betöltésére is. Bár a jelölés nem kötelező a papi tanács számára, mégis jelentős hatással lehet a végső döntésekre.

A hétvégén a The New York Times értesülései szerint Irán legfelsőbb vezetője merényletkísérletek miatti aggodalmak miatt mostantól egy megbízható segédtiszten keresztül fogja irányítani a kommunikációt parancsnokaival. Továbbá elrendelték az elektronikus kommunikáció felfüggesztését, hogy ezzel is megnehezítsék a vezető tartózkodási helyének nyomozását - tájékoztatták az újságot három olyan iráni tisztviselő, akik jól ismerik a vészhelyzeti haditerv részleteit.

Az izraeli hírszerzés valószínűleg már nyomára bukkant az ajatollah elrejtőzésének helyszínére, amely a Teherán melletti nemzeti park területén található.

Van egy olyan elmélet is, miszerint a vallási vezető kórházi ellátásra van szüksége, amit egy szombaton kiszivárgott videósorozat is megerősít. Ezen a felvételen fegyveres ügynökök csoportja látható, amint a teheráni Khatam al-Anbia kórházat őrzik. Ez a létesítmény Irán egyik legjobban felszerelt és legnagyobb presztízzsel bíró egészségügyi központja.

A hírek szerint egy bunker mélyén a legfelsőbb vezető három prominens hitszónokot nevezett meg potenciális utódjaként, amennyiben őt eltennék láb alól. A lehetséges jelöltek közül csupán a fia, Mojtaba Khamenei került említésre. A 55 éves férfi esélyei az apja örökségének átvételére azonban kérdésesek, hiszen nem rendelkezik ajatollah-i ranggal, és hittudományi tudása is elmarad a kívánt szinttől, ami kulcsfontosságú tényező a legmagasabb pozícióra való kiválasztásnál.

Jelenleg Mojtaba a legnagyobb politikai befolyással bíró figura az országban, jelentősen túlszárnyalva a köztársasági elnök kapcsolatrendszerét, amely a mérsékeltek, reformisták és radikálisok között terjed. Apja 1989 óta, a hatalomátvétel óta, folyamatosan jelen van a politikai döntéshozatal kulisszái mögött, és jelentős hatást gyakorolt az elnökjelöltek kiválasztására is. Valószínűnek tűnik, hogy a következő főpap kiválasztásánál a vallási tudás helyett inkább a politikai és katonai befolyás fog dominálni.

Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a vallási vezetés kifejezetten ellenzi a dinasztikus utódlást, és maga Khamenei is tavalyi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem a fia lép majd a nyomdokaiba.

Iránnak jelenleg körülbelül 29-30 ajatollahi rangot viselő papja van, de a főajatollahi címet mindössze 10 személy tudhatja magáénak, így például Hossein Vahid Khorasani, Mohammad Taqi al-Modarresi (aki jórészt Irakhoz köthető) vagy Sadegh Amoli Larijani. korábbi igazságügyi vezető.

Az utódlás kérdése hosszú évek óta különösen érzékeny téma, amelyet a pletykák szintjén sokan emlegetnek, de a nyilvános diskurzusban ritkán merül fel. A legfelsőbb vezető rendkívüli mértékű hatalommal bír, hiszen ő az iráni fegyveres erők főparancsnoka, egyben az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom irányítója is. Továbbá, ő a Vali Faqih, ami a síita vallás legfelsőbb őrzőjének szerepét jelenti, ezáltal különleges spirituális befolyást is gyakorol.

A becslések szerint Irán 6-700 milliárd dollár kárt szenvedett el a 10 napos csapássorozatban, ami nagyjából egyenlő azzal, amit nukleáris kutatásokra és fejlesztésekre fordított az elmúlt 20 évben. Néhány nap alatt az izraeli támadások több kárt okoztak Teheránban, mint amit Szaddám Huszein tett az Irán elleni nyolcéves háború alatt.

Irán nem omlott össze, és nem adta meg magát; a parancsnoki struktúra, a nehéz csapások ellenére is, még mindig működőképesnek látszik. A politikai hierarchiában pedig egyértelmű jelek nem mutatkoznak az Izrael vagy az Egyesült Államok irányába történő engedményekre.

A 86 éves Khamenei tisztában van azzal, hogy megpróbálhatják meggyilkolni, amit ő maga mártíromságnak tekintene - közölték iráni tisztviselők. Erre a lehetőségre tekintettel hozta meg az ajatollah a szokatlan döntést, és utasította a klérus úgy nevezett Szakértői Gyűlését, vagyis a legfőbb vezető kinevezéséért felelős testületet, hogy majd a három általa megadott név közül válassza ki utódját, ha a sors úgy hozza.

Normális esetben az új legfelsőbb vezető kinevezésének folyamata hónapokig is eltarthat, a klerikusok a saját listáikról válogatnak. De mivel az ország most háborúban áll - mondták a tisztviselők - az ajatollah gyors és rendezett átmenetet akar biztosítani, és meg akarja őrizni örökségét.

"A legfőbb prioritás az állam megőrzése" - hangsúlyozta Vali Nasr, Irán-szakértő és a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora. "Ez a döntés rendkívül előrelátó és pragmatikus" - tette hozzá.

A háború kezdete óta Khamenei ajatollah két rögzített videó-üzenetet intézett a nyilvánossághoz, amelyekben megfogadta, hogy nem adja meg magát. Rendes esetben Khamenei egy biztonságos teheráni létesítményben, a "beit rahbari"-ban - vagyis a vezető házában - él és dolgozik, és ritkán hagyja el a helyiséget. A magas rangú tisztviselők, katonai parancsnokok és a külföldi vendégek ezen a helyen látogatják meg. A bunkerbe való visszavonulás jól mutatja, milyen erősen sújtja Teheránt az Izraellel vívott háború. Az izraeli beszivárgástól való félelem Irán biztonsági és hírszerző apparátusának legfelsőbb soraiban is megrendítette a hatalmi struktúrát, és magát az ajatollahot is. "

Mahdi Mohammadi, a parlamenti főtanácsadó, egy hangfelvételen kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy egy óriási biztonsági és hírszerzési válság zajlott le; ezt senki sem vonhatja kétségbe.” Elmondta, hogy a főparancsnokaink mindössze egy órán belül életüket vesztették. Hozzátette, hogy Irán legnagyobb hibája abban rejlett, hogy nem észlelte az izraeli ügynökök hónapokig tartó előkészületeit, melyek során rakétákat és drónalkatrészeket csempésztek az ország területére a támadás előkészítése céljából.

A hivatalos források tájékoztatása alapján az ország irányítói három fő kérdés körül forognak: egy lehetséges merényletkísérlet Khamenei ajatollah ellen; az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozása; valamint az Irán kritikus infrastruktúráját, mint például erőműveket, olaj- és gázfinomítókat, illetve gátakat érintő újabb súlyos támadások.

Az iráni befolyásos szervezetek infiltrációjával kapcsolatos aggodalmak annyira elterjedtek, hogy a Hírszerzési Minisztérium egy sor biztonsági intézkedést hirdetett meg. A tisztviselőket arra figyelmeztették, hogy kerüljék a mobiltelefonok és egyéb elektronikus eszközök használatát a kommunikáció során. Két iráni tisztviselő arról számolt be, hogy minden magas rangú kormánytisztviselőnek és katonai vezetőnek javasolták, hogy a lehető legkevesebb kapcsolatot tartsanak fenn a külvilággal, és maradjanak "földalatti" állapotban.