Érdekes inflációs hírek láttak napvilágot!

Márciusban 4,7% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a februrári 5,6%-ról 5%-ig esik az infláció, elsősorban azért, mert a márciusi árfelírási időszak vége felé életbe lépett az árrésstop, illetve az üzemanyagárak estek. Úgy tűnik, a hatásokat még alul is becsülték az elemzők, hiszen a vártnál érdemben nagyobb inflációcsökkenés következett be.

Az infláció öt hónapnyi folyamatos növekedés után végre megkezdte a csökkenést. A korábbi emelkedés mértéke szokatlanul magas volt, és most a visszaesés is felülmúlta a várakozásokat.

A legfrissebb adatok elemzése alapján arra keressük a választ, mi okozta a fogyasztói árindex vártnál is jelentősebb csökkenését. Az előző hónapok eseményei szinte mind a dezinfláció ellen dolgoztak: a magas inflációt számos tényező táplálta, beleértve a nyersanyagok folyamatos drágulását, a forint gyengülését, a kormányzati adóintézkedések árfelhajtó hatását, a gyors ütemű béremelkedést, valamint az ezeket követő felerősödő inflációs várakozásokat.

Szakértők széles köre már előre jelezte, hogy az élelmiszerek áremelkedése valószínűleg meg fog állni, különösen a kormány által bevezetett árrésstopok következtében, amelyek már részben tükröződtek a márciusi statisztikákban. Az inflációs adatok meghatározásához használt árfelírási időszak minden hónap 20. napjáig terjed a Központi Statisztikai Hivatalnál, ami azt jelenti, hogy a március 17-én életbe lépő árrésstop alacsonyabb árai mindössze négy napig befolyásolták a márciusi inflációs számokat.

Enélkül bizonyosan tovább drágultak volna az élelmiszerek, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal most azt mérte, hogy februárhoz képest stagnáltak az árak,

Márpedig ebben az elemzésben figyelembe van véve az időszak végén tapasztalható áresés is, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium körülbelül 16%-ra becsült.

Havi alapon drágult a ruházkodás (1,2%), aminek elsősorban szezonális okai vannak, és egyelőre a tavalyi forintgyengülés hatásai is kitartanak az importcikkek árazásában, legalábbis erre utal a tartós fogyasztási cikkek további áremelkedése (havi alapon további 0,4%). Az is a várakozásoknak megfelelően alakult, hogy az üzemanyagárak havi alapon csökkentek, és mivel tavaly ilyenkor drágultak, ezért az éves árindex mérséklődését a bázishatás is segítette.

A meglepetés ereje leginkább a szolgáltatások árazásának változásában rejlik, hiszen az éves infláció februárban még 9,2% volt, ám ezt követően váratlanul 7,5%-ra csökkent.

További részletek hamarosan.