Fokozódik-e a migrációs kockázat a bolgár-török határon a schengeni övezet bővítése következtében?

Bulgária 2025 januárjától a schengeni övezet teljes jogú tagja lesz. A Migrációkutató Intézet legújabb kutatása arra keresi a választ, milyen irreguláris migrációs kihívásokkal néz szembe a balkáni ország.

Bulgária a tervek szerint 2010-2011 környékén csatlakozott volna a schengeni övezethez, együtt Romániával, amely szintén 2007-ben vált az Európai Unió tagjává. Azonban a hosszadalmas tárgyalások során Hollandia a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályaira hivatkozva megakadályozta a két ország belépését a schengeni zónába.

A 2015-ös migrációs válság új kihívások elé állította Európát, különösen Bulgária és Törökország határszakaszát, amely hamar nyugat-balkáni tranzitútvonal fő csomópontjává vált. E folyamat következményeként 2022-ben Hollandia mellett Ausztria is elutasította Bulgária és Románia Schengen-övezethez való csatlakozását. Gerhard Kerner osztrák belügyminiszter kifejtette, hogy "a Schengen bővítése, amely nem működik megfelelően, nem volt időszerű." Az osztrák kormány véleménye szerint Bulgária nem teljesítette az irreguláris migráció visszaszorítására vonatkozó elvárásokat, míg Mark Rutte, Hollandia akkori miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy a migránsok csupán 50 euróért juthattak át Törökországból Bulgáriába. A holland vétó végül 2023-ra feloldásra került, azonban Ausztria csak 2024 novemberében, a budapesti külügyminiszteri csúcstalálkozót követően döntött a saját vétójának eltörléséről.

A diplomáciai tárgyalásokból a szófiai kutatóutunk során keveset érzünk. Mind a különböző civil szervezetek, mind pedig a mindenkori kormányhoz köthető intézetek elégedetten nyilatkoznak Schengenről, ám amikor az irreguláris migrációról kérdezzük őket, gyorsan az ukrán menekültek helyzetére terelik a szót. Érdekes, hiszen Bulgária 2021 óta erőteljes migrációs nyomással néz szembe.

2022 augusztusában és szeptemberében tragikus események zajlottak, amikor két rendőr és a határőrség egy tisztje is életét vesztette embercsempészettel összefüggő incidensek során. A festői hegyekkel és sűrű erdőkkel körülvett bolgár-török határszakasz különösen kedvező helyszín a tengeri átkelést kockázatosnak tartó illegális migránsok számára. Végül a válaszokat a Caritas szófiai irodájának egyik munkatársa fogalmazza meg:

Az ukrán menekültek segítésére már számos nemzetközi kezdeményezés létezik, míg az irreguláris migránsok támogatása sokkal kevésbé van fókuszban. Ez a helyzet jelentősen bonyolítja a problémát, hiszen a támogatási lehetőségek hiánya miatt az irreguláris migránsok ellátása sokkal nagyobb kihívást jelent.

A helyzetet megkönnyíthetné, hogy a bolgár hatóságok szerint jelentősen csökkent az országra nehezedő migrációs nyomás. A határőrség adatai alapján az idei év első kilenc hónapjában 40 210 irreguláris migránst tartóztattak fel a határon, illetve további 38 457-et Bulgária belterületein. A csaknem 79 ezer irreguláris migráns jelentősen kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenésben szerepet játszhat a bolgár-török határ megerősítése, illetve az országban szolgálatot teljesítő 500-600 fős Fronte- misszió is.

Sok civil szervezet eltérő nézőpontból közelíti meg a migráció kérdését. "Az előző évekhez hasonlóan, idén is számos migránsnak nyújtunk támogatást. Mindig új személyek érkeznek, tehát nem ugyanazokat az embereket képviseljük különböző ügyekben" - osztja meg tapasztalatait a FAR, egy jogvédő szervezet, amely a migránsok és menekültek érdekeit szolgálja. Hasonlóan vélekedik a Caritas közel-keleti migránsokkal foglalkozó munkatársa is, aki rámutat arra, hogy a helyzet folyamatosan változik, és mindig új kihívásokkal néznek szembe.

A migránsok száma nem mutat jelentős változást, ám december elején különösen sokan léptek be az ország területére, akárcsak az előző években, ezúttal is elsősorban Szíriából érkezve.

Interjúalanyaink egy érdekes aspektusra is felhívták a figyelmünket. Kifejtették, hogy a szomszédos Törökországból érkező kulturális hatások, valamint a kommunista időszak ösztöndíjprogramjai révén a bolgár társadalom viszonylag nyitottan reagál a közel-keleti migránsok helyzetére. Az állami intézmények és a civil szervezetek között hatékony együttműködés tapasztalható. Ugyanakkor a nemzetközi sajtóban megjelent határmenti beszámolók másképp festik a képet. 2022 óta a bolgár hatóságokat illegális visszaküldésekkel (pushback) vádolják, amelyek során az irreguláris migránsokat, figyelmen kívül hagyva a jogi kereteket, gyakran fizikai erőszakkal kényszerítik vissza a korábbi tranzitországokba. A bolgár hatóságok határozottan tagadják ezeket a vádakat. Civil szervezetek jelentései szerint ezek a gyakorlatok 2022-ben körülbelül 87 650, míg 2023-ban már csaknem 176 ezer irreguláris migránst érintettek. Egyes belső dokumentumok arra utalnak, hogy több atrocitás a Frontex tisztjeinek tudomásával zajlott le. A fizikai erőszak alkalmazásának esetei már korábbi, szerbiai terepkutatásaink során is felmerültek, amikor az irreguláris migránsok beszámoltak tapasztalataikról.

A bolgár rendőrök többször is megütöttek, a szerbek ilyet sose csinálnak

- mesélte nekünk egy szír migráns, aki Törökországon és Bulgárián át jutott el Szabadka közelébe.

Interjúalanyaink tapasztalatai alapján a bolgár-török határ átlépése továbbra is lehetséges kihívás, annak ellenére, hogy megnövekedett figyelem irányul a jelenségre. A különböző embercsempész csoportok továbbra is aktívan működnek, és a közösségi média platformjain hirdetik szolgáltatásaikat. Érdekes megfigyelés, hogy Bulgáriában a kiskorúak számára könnyebben elérhető a menekült- vagy ideiglenes védelmi státusz. Ennek következtében sok fiatal érkezik a közel-keleti országokból távoli rokonaik kíséretében, akik a státuszuk megszerzése után a családegyesítés lehetőségét is kérvényezhetik. A szülők és testvérek érkezésére a Harmanli városában található befogadó központban várnak, ahol a bolgár hatóságok együttműködve civil szervezetekkel létrehoztak egy biztonságos zónát, ahol a gyermekek tanulmányaikat is folytathatják.

A migrációs helyzet egyik legaggasztóbb aspektusa az embercsempészek tevékenysége, amely gyakran különböző balesetekhez vezet. Az ilyen csoportok tagjai használt autókat vásárolnak, és azokat átalakítják, hogy minél több migránst tudjanak szállítani. A sürgősség, amellyel ezek a műveletek zajlanak, kedvez a balesetek előfordulásának. A nyugat-balkáni útvonal mentén is hasonló eseményekről számolhatunk be. Szerbiában, civil szervezetek adatai alapján, legalább négy közúti baleset kapcsolódik ehhez a csempészési módszerhez, és ezek közül kettő közvetlenül a migránsok felfedezéséhez vezetett. Horvátországban is több hasonló incidens történt, amelyek szintén felhívták a figyelmet a problémára. Bulgáriában tavaly februárban egy afgán migráns tragikus halála is összefüggésbe hozható ezzel a jelenséggel, míg az idei november végén egy autó, amely 26 migránst szállított, egy erdőbe sodródott, miután a hatóságok igazoltatni próbálták a sofőrt és ellenőrizni az autó állapotát. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a migrációs nyomás és a csempészek módszerei komoly veszélyeket rejtenek magukban.

A schengeni tagság megszerzésével Bulgária egy fontos külpolitikai célját érte el, ám az irreguláris migrációs nyomás nem tűnik el. Bár a bolgár hatóságok az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre részben saját, részben pedig uniós forrásból, ám az Európát körülvevő stratégiai környezet továbbra is bizonytalan. Részben ezt húzta alá Ivan Kondov külügyminiszter nyilatkozata is, mely szerint továbbra is nagy a közel-keleti migrációs veszély. Azonban a tárcavezető úgy látja, a szíriai események csökkenthetik majd a konfliktus jelentette migrációs nyomást az Európai Unión.