Felmérték a magyar szupergazdagok vagyonának növekedését: ennyivel gyarapodtak az elmúlt fél év során. Fedezd fel a részletes listát, és tudd meg, kik állnak az élen a leggazdagabbak között - Pénzcentrum.
A turbulens piaci környezet és a geopolitikai feszültségek ellenére a hazai privátbanki szektor jelentős növekedést mutatott 2024 első félévében. A kezelt vagyon meghaladta a 12 ezermilliárd forintot, ami fél év alatt több mint 6%-os, éves szinten pedig közel 16%-os bővülést jelent. Ezzel párhuzamosan az ügyfélszámlák száma is növekedett, június végére megközelítve a 64 ezret.
Az ügyfélszámlákra jutó átlagvagyon tovább növekedett, és már meghaladja a 190 millió forintot. Számos pénzintézet, így a CIB Private Banking is, emelte a belépési küszöböt: az eddigi 60 millió forint helyett most már 100 millió forintot kell teljesíteniük az új ügyfeleknek. A legmagasabb belépési küszöb továbbra is a Bank Gutmann esetében figyelhető meg, amely 399 millió forinttal büszkélkedhet. Ezt követi az OTP kiemelt privátbanki ágazata, valamint az Apelso, mindketten 300 millió forintos belépési határral - tájékoztatott a Portfolio.
Az átlagvagyon tekintetében kiemelkedik a Bank Gutmann 1,1 milliárd forintot meghaladó értékkel, mögötte az Apelso Wealth Management 900 millió forinttal, valamint a Hold Alapkezelő 525 millió forinttal. Az ügyfélszámlák számának növekedésében a Hold Alapkezelő járt az élen 14%-os bővüléssel, majd az Apelso Wealth Management következett 13,6%-kal, a harmadik helyen pedig a Raiffeisen Private Banking végzett közel 10%-os növekedéssel.
A legnagyobb ügyfélszámlaszámokkal továbbra is az OTP, a K&H és az MBH Private Banking állnak az élen. A vagyonnövekedés terén a Hold Alapkezelő bizonyult a legsikeresebbnek, hiszen 18,5%-os növekedést ért el. Ezt követi az Equilor 16%-kal, míg az Apelso Wealth Management 15,4%-kal zárta az időszakot. A legnagyobb vagyont az OTP Private Banking kezeli, amely 3525 milliárd forintot képvisel, ez pedig a teljes privátbanki vagyon körülbelül 29%-át teszi ki.
Az iparági adatok szerint átlagosan 130 ügyfélszámla jut egy privátbanki tanácsadóra. A legterheltebb tanácsadók a K&H-nál dolgoznak, ahol átlagosan 240 ügyfélszámla jut egy szakemberre, míg a legalacsonyabb terhelés az Apelsónál tapasztalható, ahol ez a szám mindössze 13. A teljes szektorban 489 privátbankár felel a több mint 12 ezermilliárd forintos vagyonért.
A legfrissebb felmérések alapján a privátbanki vagyon 74%-a, ami több mint 9000 milliárd forintot jelent, a 100 millió forint feletti ügyfélkörhöz kapcsolódik. Az átlagos privátbanki portfólió összetételét vizsgálva megállapítható, hogy körülbelül 17%-át teszik ki a részvények, és ez az arány az elmúlt év során szinte változatlan maradt. A privátbanki vagyon legnagyobb része továbbra is befektetési alapokban található, amely 44%-ot képvisel, ezt követik a kötvények 24%-kal. Érdekes módon, idén nőtt a készpénz és betét, valamint az alternatív befektetések aránya a portfóliókban.
A felmérés újdonságaként arra is fény derült, hogy a privátbanki ügyfelek milyen devizákban őrzik vagyonukat. Az eredmények alapján a kezelt összeg csupán 47%-a található forintban, míg a fennmaradó rész jelentős része más valutákban, leginkább euróban (35%) és dollárban (15%) van elhelyezve.
A szolgáltatók várakozásai a jövőbeli vagyonnövekedést illetően megosztottak. Egyéves időtávon nagyjából egyenlő arányban vannak azok, akik 4-8%, illetve 8-12% közötti bővülést várnak, de vannak, akik 16% feletti növekedéssel számolnak. A piac egészére vonatkozóan a legtöbben 8-12% közötti vagyonnövekedést prognosztizálnak.
A privátbanki szolgáltatók egyre több kockázati tényezőt azonosítanak. A legfontosabbként a szabályozói/piaci környezetet jelölték meg, de jelentős aggodalom övezi a hazai gazdaságpolitikát, a magyar gazdaság általános helyzetét, a pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a forintárfolyamot és a lakosság jövedelmi helyzetét is.
Egyes szolgáltatók rámutattak arra, hogy a közelgő hazai választások következtében a rövid távú politikai érdekek dominálhatják a hosszú távú gazdasági stratégiákat. Ez a jelenség romló egyensúlyi mutatókhoz vezethet, és a gazdasági szereplők bizalmának csökkenését okozhatja. Továbbá, aggályosnak tartják a kormányzati beavatkozás mértékét, az EU-val való kapcsolat esetleges további romlását, valamint az európai elszigetelődés kockázatát is. Világviszonylatban a geopolitikai feszültségek növekedését és a "trumpi világ" által generált volatilitást és bizonytalanságot emelték ki.
