Ukrajna háború utáni lakosságának helyreállítására migránsok bevonásával kívánják megoldani a helyzetet. Az ország vezetése úgy véli, hogy a külföldi munkavállalók és menekültek integrálása hozzájárulhat a gazdasági újjáépítéshez és a társadalmi stabilitá
Jelenleg Ukrajnában minden tíz nő átlagosan csupán hét gyermeket hoz a világra, miközben a népesség fenntartásához legalább 22 gyermek születése lenne szükséges. E hiányosság következtében a lakosság folyamatos csökkenésnek indult, ami megnehezíti a korábban emlegetett 40-50 milliós népességszint elérését. Az ukrán kormány becslése szerint az általa ellenőrzött területeken körülbelül 29 millió ember él, azonban a valós szám akár egymillióval eltérhet a becslésektől, mindkét irányban. Vaszil Voszkobojnik, a külföldi munkaajánlatok közvetítésével foglalkozó ukrajnai szervezetek szövetségének elnöke úgy véli, hogy a folyamatosan csökkenő lakosságot a fejlődő országokból kellene pótolni.
A demográfiai válság következményeként Ukrajnában egyre nagyobb munkaerőhiány tapasztalható. Az ukrán Nemzeti Bank adatai szerint 2024-ben további kétszázezer ember hagyta el az országot, így a munkaerőhiány tovább súlyosbodott. Az ukrán gazdaság jövőbeli fellendüléséhez legalább 8,2 millió dolgozóra lenne szükség.
Ukrajna már a háború kitörése előtt is drámai népességcsökkenéssel küzdött, amely a legmagasabb mértékű volt Európában. A magas halálozási ráták, a csökkenő születésszámok és a folyamatos elvándorlás következtében évente több százezer emberrel csökkent a lakosság száma. A konfliktus kezdete óta a helyzet tovább súlyosbodott, hiszen milliók kényszerültek elhagyni hazájukat, vagy a határokon túlra menekültek az orosz haderő előretörésének következményeként. A munkaképes korú férfiak jelentős hányadát besorozták, és közülük sokan már nem tértek vissza; sokan közülük életüket vesztették, míg mások harci sérüléseik következtében súlyosan megnyomorodtak.
Voszkobojnik véleménye szerint Ukrajna legfőképp azokból az országokból tud munkaerőt vonzani, ahol az életszínvonal még alacsonyabb, mint a sajátjában.
Egyúttal ez számos kihívást is magával hoz, mivel a munkavállalóknak megfelelő lakhatást, versenyképes bérezést és támogató munkakörnyezetet kell biztosítani, hogy valóban Ukrajnát válasszák célországul. Kérdéses azonban, hogy egy háború sújtotta ország, amelynek gazdasága és közigazgatása súlyos válságon megy keresztül, hogyan képes kezelni a harmadik világból érkező migrációs hullámot. Nyugat-Európában is számos társadalmi feszültséget generál a migráció, míg Ukrajna nem rendelkezik olyan erőforrásokkal a bevándorlók integrálására, mint a nyugati államok, így a helyzet még bonyolultabbá válik.
Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása egyre inkább valósággá teszi azt a lehetőséget, hogy a három éve külföldön élő és dolgozó ukrán menekültek, valamint gyermekeik nem térnek vissza a megroppant gazdaságú Ukrajnába. Minden egyes nappal nő a harctéren elesett katonák és sebesültek száma, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ha Ukrajna a jelenlegi ütemben folytatja a harcot, azzal kockáztatja, hogy a gazdasági újjáépítés érdekében bevándorlóországgá válik.
