A gépi szuperintelligencia minden rendelkezésre álló energiát magához édesget majd.

Különös korszakok küszöbén állunk, amennyiben a Google egykori vezetőjének víziója valóra válik az amerikai képviselőház tagjai előtt.

Volt egy idő, amikor franciásan túltolt fantasztikumnak tűnt, ahogy a Mátrix-filmekben a világot uraló, energiaéhes technika egyfajta zsebtelepként használta a tartályokban álmodó embereket. Évtizedekkel később a gondolat már nem hat ennyire bohókásan, mivel kissé hasonló jövőt vázolt fel az amerikai képviselőház kereskedelmi és energiaügyi bizottságának Eric Schmidt.

Ami számunkra elengedhetetlen, az az energia minden lehetséges formája – legyen szó megújuló vagy nem megújuló forrásokról. Fontos, hogy ez az energia könnyen hozzáférhető legyen, és ne várakoztasson minket.

- fogalmazott. Schmidt véleménye szerint a mesterséges intelligencia iparág, amely jelenleg csupán 3 százalékban hasznosítja az energiát, néhány éven belül a teljes energiatermelés 99 százalékára fog támaszkodni.

De mihez kell ennyi energia? Ahhoz, hogy az Egyesült Államok győzhessen Kínával szemben a gépi szuperintelligenciáért folyó versenyben.

Eric Schmidt nem a mesterséges intelligencia megálmodója, de távol áll tőle az is, hogy csupán egy víziókkal riogató szélhámos lenne. Ő inkább a technológiai világ egyik meghatározó alakja, a Gates és Musk közötti generáció kiemelkedő képviselője, akinek pályafutását nehéz egy egyszerű A4-es papírlapra sűríteni. Schmidt a Berkeley Egyetemen végzett, majd a Bell Labsnél és a Zilognál tevékenykedett. Ő volt a Lex lexikai elemző program megalkotója. Az 1980-as években a Sun Microsystems vezetőjeként kezdte, ahol alelnöki posztig vitte, majd a 1990-es években a Novell vezérigazgatójaként folytatta karrierjét, mielőtt 2001-től 2017-ig a Google és az Alphabet forradalmi korszakának irányítója lett.

Egy sor egyetemen és cégben volt igazgatósági tag, a Brit birodalom lovagja, szerepelt a Dumb és Dumber című vígjátékban és a Szilícium-völgy című HBO sorozatban, továbbá Gulfstream 650 magánrepülőjével a legdurvább környezetszennyező hírességek toplistájának vezetője.

A Relativity Space vezetőjeként Schmidt arra hívta fel a törvényhozók figyelmét, hogy Kína komoly és aggasztó versenytársnak számít a fejlett mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Mi történik, ha Kína lesz az első, aki eléri a szuperintelligenciát? Erről csak találgatni tudunk, hiszen fogalmunk sincs, milyen formát ölthet egy ilyen rendkívüli ellenfél. Az elképzelések tárháza végtelen, de az biztos, hogy a világ dinamikája gyökeresen megváltozhat.

Schmidt szerint az amerikai elsőség megtartásához az energia infrastruktúra nagyszabású fejlesztésére van szükség.

A tipikus atomerőmű 1 gigawattos. Ilyenből lesz 90. Azt mondjuk, hogy 90 gigawattra lesz szükség a következő 3-5 évben, hogy megtartsuk a vezetést

- hangsúlyozta, és arra is kitért, hogy stratégiai baklövés volt, hogy az Egyesült Államok kivonult a félvezetőgyártásból, mivel szükségük van hazai gyártókapacitásra.

Ez nemzetbiztonsági kérdés. A szuperintelligencia közeledik. Kérdés, hogy mi formáljuk, vagy hagyjuk, hogy más tegye meg

- intett a szakértő, egy apró, de határozott mozdulattal jelezve, hogy figyeljenek rá.

A mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán a vélemények széles spektrumon mozognak. Vannak, akik apokaliptikus jövőképeket festenek, míg mások, például a Meta fejlesztési vezetője, úgy vélik, hogy túlságosan is idealizáljuk a gépek képességeit; valójában még egy átlagos macska intelligenciáját sem érik el. Az, hogy mennyire vagyunk távol a szuperintelligens számítógépektől, még mindig kérdéses: évek vagy évtizedek választanak el minket ettől a céltól? A szakértők véleménye is azt mutatja, hogy minél inkább jártas valaki a témában, annál inkább hajlamos arra, hogy hangsúlyozza: a szuperintelligencia még messze van.

Egyes elemzők szerint Schmidt nyilatkozata a riogatás egy speciális válfaját képviseli, amely során vállalatok felültetik a törvényhozókat,

Az említett szabályokkal kapcsolatban Schmidt és megszólaló kollégái világossá tették, hogy a túl szigorú szabályozás lassítaná az amerikai fejlesztéseket és veszélyeztetné a dominanciát. Amint azt a Scale AI vezérigazgatója, Alexander Wang hangsúlyozta, nem szerencsés ha az amerikai cégeknek különböző korlátok betartásával kell vesztegetniük az idejüket, miközben a kínai konkurencia elrobog mellettük.

Az egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia már most is rengeteg energiát igényel, és az említett atomerőművekből párat már a Microsoft, a Google és az Amazon is megrendelt magának.