Motívumok varázslatos világában - Hímzés és fafaragás a népművészeti tábor szívében A népművészet csodálatos hagyományai életre kelnek a tábor falai között, ahol a hímzés és a fafaragás mesterei vezetik be a résztvevőket a motívumok bűvös birodalmába. E

Immár harmadik hete zajlik a Békés Megyei Népművészeti Egyesület által szervezett Nyári Népművészeti Tábor, ahol a résztvevők felfedezhetik a művészetek gazdag világát. Ezen a héten különös figyelmet kaptak a hímzés és a fafaragás mesterségei, amelyek iránt határon túlról is érkeztek lelkes érdeklődők. A tábor fénypontjai a hagyományos technikák mesteri elsajátítása és a kreatív kifejezés lehetőségei voltak, lehetőséget adva a résztvevők számára, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat.

A hímzés története mélyen gyökerezik az ókorban, amikor az emberek még egyszerű geometriai minták varrásával kezdték díszíteni ruháikat. Ez a művészi kifejezésforma azóta világszerte elterjedt, és számos különféle stílust, motívumot és hímzési technikát ötvöz. A hímzés nem csupán a textilek díszítéséről szól, hanem a kultúrák találkozásáról és a hagyományok őrzéséről is, amely minden egyes öltéssel egyedi történeteket mesél el.

A tábor által indított hímző csoport rendkívüli népszerűségnek örvendett, így a szervezők kénytelenek voltak négy különböző turnust létrehozni, amelyeket főként tájegységek szerint osztottak el. Stábunk a szőrhímzéssel foglalkozó csoportban járt, ahol abban az időben körülbelül 20 lelkes résztvevő dolgozott együtt és teremtett csodás alkotásokat.

A fonal alapanyaga a különleges racka-juh gyapja volt, amelyet régen a mesterek saját kezűleg fontak és festettek növényi alapú színekkel. Most ezeknek a gyönyörű motívumoknak a világába lépünk be. Ide sorolhatók a hódmezővásárhelyi, az Arad környéki és a kun hímzések, de a megyénk területén a mezőberényi és az orosházi, szállal varrott hímzések is a szőrhímzések gazdag tárházához tartoznak - mondta el dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere díj birtokosa, aki a foglalkozást vezeti.

A rendezvényen résztvevők között Erdélyből és az Egyesült Államokból érkezett vendégek is akadtak, sőt, az egyik hölgy egészen Japánból tette meg az utat Békéscsabára. Isztin Éva, aki Mississippi államból jött, mesélt arról, hogy már óvodás kora óta szenvedélyesen hímzéssel foglalkozik. Emlékezetes számára, hogy egy időben a csoport vezetőjétől tanult, akit idén nagy örömmel látogatott meg.

- A férjemet és a nyolcéves kislányomat hoztam magammal, hogy együtt hímezzünk és a népművészet rejtelmeit fedezzük fel. A kislányom már beszél magyarul, és rendkívül élvezi a szakköröket, a táncot, valamint a magyar kultúra sokszínűségét. Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy ezeket az értékeket gyerekkorban elsajátítsuk, ezért választottuk ezt a tábort - osztotta meg tapasztalatait az eredetileg Békés vármegyéből érkezett táborozó.

A fafaragás, mint az egyik legősibb mesterség, szintén fontos szerepet játszik a kulturális örökség megőrzésében. E tevékenység keretében a már meglévő fejfákat és egy, a régi KISZ-tábor területén található kaput újítanak meg és formálnak át. Ez a csoport rendkívül sokszínű, hiszen a különböző tájegységekből érkező résztvevők gazdagítják a közös munkát. Ez a sokszínűség nem csupán a technikai tudás, hanem a művészi kifejezés formáit is gazdagítja, lehetőséget teremtve arra, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat, és a tanultakat később másokkal is átadhassák.

Nagy József, a nemzetközi fafaragó tábor egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a tárgyalkotó népi kultúra, mint például a fafaragás, egyedi színfoltja a szakmáknak. Ennek a hagyományőrző művészetnek a továbbadása nem csupán a múlt kultúrájának megőrzését jelenti, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a fiatalok számára valami különlegeset, értékeset nyújtsunk.

A felújított kaput csütörtök reggel, 9 órakor állították fel új, végleges helyén, a Békéscsabai Gabonamúzeum területén, amelyet kapumúzeumként is ismerünk.