NATO-csúcs Irán feszültségei közepette – Trump figyelmének fenntartása érdekében mindössze három órásra tervezik a leglényegesebb eszmecserét.
Európának fel kell készülnie arra is, hogy Trump ismét megkérdőjelezi a NATO hasznosságát az Egyesült Államok számára - ahogy azt az első elnöki ciklusában is tette -, és ez újabb kétségeket vethet fel a szövetség jövőjét illetően.
A hágai NATO-csúcs legfontosabb ülése mindössze három órás időtartammal bír, ami meglehetősen szűkösnek számít. A tervezett csúcsnyilatkozatot is jelentősen leegyszerűsítették, és ha sikerül elfogadni, mindössze öt bekezdésből fog állni – állítólag az amerikai delegáció kifejezett kérésére. A résztvevők között a legnagyobb kihívást a védelmi kiadások növelésének kérdése jelenti, ahol a konszenzus hiánya szinte biztosra vehető. Ráadásul Trump ismert jellemzője, hogy nehezen összpontosít egy adott témára hosszú ideig, és kifejezetten nem kedveli a hosszadalmas tárgyalásokat, ami tovább nehezíti a helyzetet.
A holland AD jelentése szerint a közelgő NATO-csúcs minden eddigi hasonló eseményt túlszárnyal költségeivel: a hágai World Forumban megrendezett kormányfői és államfői szintű hivatalos munkamegbeszélésre mindössze 2,5 órát szánnak a NATO által előzetesen megküldött program szerint. A csúcs teljes költsége várhatóan 183,4 millió euróra rúg, ami percenként több mint 1 millió eurót jelent. A korábbi csúcstalálkozókon – mint például Washingtonban, Vilniusban és Madridban – a vezetők általában három ilyen szintű ülést tartottak, de most Mark Rutte főtitkár a konfliktusok elkerülése érdekében csupán egyet vállalt be.
Hétfőn külön bejelentette a Fehér Ház, hogy Trump elmegy Hágába. Korábban ez nem volt teljesen biztos, de így is benne van a pakliban, hogy a múlt heti G7-csúcshoz hasonlóan idő előtt távozik. "Annyira megromlottak a kapcsolatok Európával, mióta Trump visszatért a Fehér Házba - elsősorban a kereskedelmi vámok és más viták miatt -, hogy néhány héttel ezelőtt még az sem volt biztos, hogy egyáltalán eljön" - mondta egy magas rangú diplomata a BBC-nek. Hozzátette: ha Irán eszkalálja a helyzetet, könnyen lehet, hogy az amerikai elnök az utolsó pillanatban mégis úgy dönt, hogy inkább Washingtonban marad.
A legfontosabb téma a védelmi kiadások növelése. A tervek szerint a védelmi kiadások elvárt szintjét 2-ről 5 százalékra emelik. Donald Trumpnak ez évek óta fő témája, előző elnöksége során is nyomasztotta vele a szövetségeseit, lényegében sikeresen, de továbbra sem elégedett. Akkoriban mindössze hat tagállam teljesítette a 2%-os célt, ám a NATO adatai szerint 2024-re már 23 tagállam elérte ezt a küszöböt. Bár néhány ország messze túlteljesítette a célt - például Lengyelország, Észtország, az Egyesült Államok, Lettország és Görögország -, olyan nagy gazdaságok, mint Kanada, Spanyolország és Olaszország továbbra is elmaradnak a vállalt hozzájárulástól.
