Romániában még mindig kérdéses, ki fogja átvenni a vezetést, amikor Johannis mandátuma véget ér.
Szokatlan helyzet, hogy úgy fújjanak le egy választást és semmisítsék meg az első forduló eredményeit, hogy közben már a külképviseleteken a második fordulóban is elindult a szavazás. A progresszívként aposztrofált, nyugat- és Európa-barát Elena Lasconi alkotmányos államcsínynek nevezte a döntést és természetesen az általános meglepetésre az első fordulót megnyerő Putyin-barát, szélsőjobboldali politikai kalandor, Călin Georgescu sem elégedett az alkotmánybíróság döntésével.
Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy külföldi befolyásolás érte a választásokat, különösen orosz érdekekre utalva, ám ezen állítások mögött konkrét bizonyítékok nem bukkantak fel. A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapvetően feltételezéseket tartalmaznak, nem pedig bizonyított tényeket. Józsa Márta, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, a Reggeli gyors című műsorban rámutatott, hogy a jelenlegi államfő, Klaus Johannis asztalán már jó ideje ott hevertek ezek a megállapítások. A motivációk mögött persze megérthető okok állnak – fogalmazott Józsa –, hiszen nem tűnik alaptalannak, hogy Románia, amely Ukrajnával határos, Fekete-tengeri kijárattal rendelkezik, és elkötelezett a NATO mellett, valóban orosz beavatkozás célpontja lehet. Emellett Georgescu, aki a közelmúltban váratlan népszerűségnek örvendett és aki állította, hogy nulla lejt költött kampányára, valóban kérdéses társaságokkal ápol barátságot, köztük olyanokkal, akiknek múltja kifejezetten sötét, akár alvilági, idegenlégiós vagy Wagner-csoporthoz köthető. Ráadásul több ilyen személyt mostanában le is tartóztattak. Felmerül a kérdés: miért maradtak eddig tétlenek a titkosszolgálatok? Nekik lenne felelősségük, hogy tényekkel szolgáljanak az orosz befolyás ügyében – zárta gondolatait Józsa.
A választás törlésének hatása átmenetileg lassíthatja a szélsőjobboldal előretörését, azonban ez a lépés alapvetően aláássa a jogállamiság elveit. Valószínű, hogy minden érintett fél jogi úton támadja meg a döntést, de egyelőre nem világos, hogy ki fogja lefolytatni ezeket a pereket, és ki szervezi meg a következő választásokat - fogalmazott Józsa.
Ami ennél is aggasztóbb, rövid távon sem tudni ki fogja irányítani az országot: 21-én lejár a jelenlegi államfő mandátuma, amit az alkotmány szerint csak akkor lehetne meghosszabbítani, ha háborús helyzet vagy természeti katasztrófa lenne. Menedzselhetné a helyzetet a szenátus elnöke, de még nem alakult meg az új vagy épp a képviselőház elnöke, de egyelőre az sincs - hiszen közben lezajlott egy parlamenti választás is, amely viszont érvényes. A román alkotmány nincs felkészülve erre a szituációra, egyszerűen nem tudják ki a főnök - magyarázta kollégánk. Kérdés, meg tud-e maradni mindez a bíróságok falai között, most a legtöbben attól tartanak, hogy jelentős utcai megmozdulások jöhetnek - tette hozzá.
