Németország Brüsszel árnyékába húzódik: az Északi Áramlat végleges leállítása a horizontra kerülhet.

Friedrich Merz német kancellár aktívan támogatja az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékek uniós szankciós listára helyezését, hogy megakadályozza az amerikai és orosz törekvéseket a gázszállítás újraindítására - közölte a Financial Times.

A német kormány a közelmúltban bejelentette, hogy támogatja az orosz gázvezetékek működésének megakadályozását, amely a most alakuló 18. uniós szankciós csomag részét képezi. Három bennfentes forrás szerint a kancellár célja, hogy elkerülje a belföldi vitákat a gázszállító vezetékek esetleges újraindításával kapcsolatban.

Merz számára talán még kedvező hír lehet az uniós kezdeményezés, hiszen a szankciós listára került Északi Áramlat 1 és 2 gázszállító infrastruktúra ügyének alakulása új lehetőségeket nyithat meg.

megszabadítaná egy politikailag érzékeny problémától, és "európaivá tenné" az ügyet, ahelyett, hogy Berlinnek egyedül kellene szembenéznie az amerikai és orosz nyomással

- nyilatkozta egy tisztviselő a híroldalnak. Németország nem birtokol kizárólagos állami jogkört az Északi Áramlat 1 és 2 négy vezetékének újraindítására, mivel ezek az infrastruktúrák a Gazprom és más jelentős európai cégek magántulajdonában állnak. Az újraindításhoz azonban elengedhetetlen, hogy a német hatóságok egy tanúsítványt állítsanak ki, amely megerősíti, hogy a vezetékek megfelelnek a biztonsági és szabályozási előírásoknak.

Az uniós szankciók tehát olyan intézkedések, amelyek célja, hogy befolyásolják egyes országok politikai vagy gazdasági magatartását. Ezek a lépések különböző formákban jelenhetnek meg, mint például kereskedelmi korlátozások, pénzügyi tilalmak vagy utazási embargo. A szankciók alkalmazása gyakran vitákat generál, hiszen hatásuk nemcsak a célzott országokra, hanem a szankciókat bevezető államok gazdaságára is kihatással lehet. Ezen intézkedések mögött általában humanitárius vagy politikai indokok állnak, amelyek célja a nemzetközi normák betartatása és a konfliktusok enyhítése.

A Nord Stream 2 AG, egy svájci alapítású vállalat, amely a gázvezetékek tulajdonosaként ismert, a célkeresztbe kerülne.

- valamint bármely egyéb - Oroszországban vagy más országokban nyilvántartott - céget, amely elengedhetetlen az újraindításhoz és a működtetéshez.

Eközben amerikai és orosz tisztviselők továbbra is titkos tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan térhetne vissza az orosz gáz az európai piacokra. De nem ingyen: Trump cserébe részesedést szeretne a gázexporthoz tartozó bevételekből. Az nem újdonság és már többször is előkerült, hogy az alku részeként amerikai befektetők részesedést szerezhetnének az Északi Áramlat vezetékben vagy az Ukrajnán áthaladó gázvezeték-infrastruktúrában. De azóta olyan információk is előkerültek, miszerint az amerikai vállalatok közvetlenül vásárolnának földgázt a Gazpromtól, amit az európai vevőknek értékesítenék tovább (például az Északi Áramlaton keresztül), vagy akár közvetlen tulajdonrészt is szerezhetnének magában a Gazpromban.

A németek bizonytalanok a kérdésben: egy Forsa-felmérés szerint az Északi Áramlat közelében élő németországi lakosok 49 százaléka támogatja az orosz gázszállítások újraindítását. A választásokon erős, 20%-os eredményt elérő szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt is a vezetékek újbóli üzembe helyezését szorgalmazza. A narratíva egyszerű: az euróövezet legnagyobb gazdasága, amely 2010-es évekbeli gazdasági konjunktúrájához nagyban hozzájárul az orosz földgáz is, most magas energiaárakkal és stagnálással küzd.