Parajd jelentése: A bányavállalat nem kellett volna alábecsülnie a kockázatokat, hiszen súlyos mulasztások sora vezetett a bányászati katasztrófához.

A romániai Országos Sóipari Társaság (Salrom) nem csupán alábecsülte a parajdi sóbányában bekövetkező vízbetörés kockázatát, hanem a potenciális következményeit is figyelmen kívül hagyta, amelyek a sólelőhelyre gyakorolt hatásokat illették. Ezt a megállapítást a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete tette közzé legfrissebb jelentésében, amelyet szombaton ismertettek.

A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete szombaton tette közzé jelentését, miután befejezte a májusban történt bányakatasztrófa nyomán a két érintett állami vállalatnál, a bányát üzemeltető Salromnál és a vízügyi hatóságnál (ANAR) végzett vizsgálatot. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés szerint a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint

A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adatai alapján világossá válik:

Az ellenőrök többféle hiányosságra is rámutattak:

A jelentés konkrét ajánlásokat fogalmaz meg az érintett minisztériumok és állami hatóságok számára a bányaszerencsétlenség következményeinek kezelésére. Kiemeli a Salrom vezetőségének visszahívásának szükségességét, valamint javasolja, hogy a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi eljárás keretein belül vonják felelősségre. Ezen kívül a bányák működésére vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálatát és kiegészítését is ajánlja.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.