Rákosrendező jövője: a főváros új víziója a mini-Dubaj helyett A főváros tervei között szerepel egy különleges projekt, amely a Rákosrendező környékét formálja át. A koncepció középpontjában egy park, egy festői tó és modern lakások állnak, amelyek harmo

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a főváros az elővásárlási joggal élve megveheti a Rákosrendező területét, ahol nem kell megépíteniük azt, amit a dubaji beruházó tervezett oda. Ez azt is jelenti, hogy a területre így nem kell felhőkarcolókat építeni. De akkor mi lesz ezen a területen?

Karácsony Gergely és korábbi kabinetfőnöke, Balogh Samu 2023 végén ismertették Budapest ambiciózus terveit a város fejlesztésére. Kiderült, hogy a kormány egy arab befektető támogatásával szeretné revitalizálni a Rákosrendező 130 hektáros barnamezős területét. A bemutatott és újra előkerült koncepciók között szerepel nyolc-tízezer lakás, modern irodaházak, valamint a középpontjában egy impozáns park és egy mesterséges tó, amely a Rákos-patak vízéből lesz táplálva.

A Rákosrendezőre tervezett beruházás körül január közepén pörögtek fel az események, miután a kormány eladta a területet az emírségekbeli Eagle Hills Csoportnak. Kiderült viszont, hogy a kormány, illetve az arab befektető terveinek a főváros tehet keresztbe, ugyanis a főváros cégének, a Budapest Közműveknek (BKM) elővásárlási joga van a területre, amivel végül éltek is.

A fővárosnak régóta vannak átfogó elképzelései Rákosrendező fejlesztésére, amelyeket 2023 végén Karácsony Gergely mutatott be. A közelmúltban, a terület eladásával és az elővásárlási joggal kapcsolatos bejelentés után, a tervezett Grand Budapest helyett ezt a koncepciót ajánlották az arab befektetőknek. "Meg fogjuk szerezni a területet, és a Parkváros tervét valósítjuk meg, mert ez minden tisztességes magyar érdeke!" – írta a főpolgármester nemrég. Ezek az elképzelések részben az előző városvezetés által, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. keretein belül születtek, de a 2019-es koncepciót új részletekkel bővítették.

A fővárosi hatóságok véleménye szerint Rákosrendezőn akár 8-10 ezer lakás is kialakítható, ami körülbelül 20-25 ezer új lakosnak adna otthont. Ezen lakások nem a luxuskategóriát célozzák meg, hanem az átlagemberek számára is megfizethető és elérhető otthonokat kínálnának.

A Parkváros név nem véletlen választás: itt a hagyományos kertvárosi életstílus helyett egy nagy központi park köré szerveződne a közösség. A tervek szerint a középpontban egy lenyűgöző, 30-40 hektáros park terülne el, amelyet a Rákos-patak vízfolyása is gazdagítana. A patakot felduzzasztva egy mesés tó is létrejöhetne, amely nemcsak a természet szépségét emelné ki, hanem lehetőséget biztosítana a szabadidős tevékenységekre is. A központi zöldfelület körül, a XIII. és XIV. kerület határán, modern lakóházak és irodai épületek sorakoznának, harmonikusan illeszkedve a környezetbe. A tervek figyelembe veszik a területen jelenleg található BVSC Sporttelepet, valamint a népszerű Vasúttörténeti Parkot, amelyek tovább növelnék a hely varázsát és vonzerejét. Ez a koncepció egy olyan élhető és dinamikus közösség létrehozását célozza, ahol a természet és az urbanizáció tökéletes egyensúlyban élhet egymással.

A kormány által támogatott beruházás legtöbbet vitatott, és legtöbbeket zavaró eleme az arab befektetővel kötött szerződésben szereplő felhőkarcoló volt, ami akár 500 méteres is lehetett volna. A főváros koncepciójáról készült összefoglalóban szerepel, hogy magasház csak akkor építhető, ha látványvizsgálat igazolja, hogy a tervezett épület látványa nem veszélyezteti Budapest városképének harmóniáját. Különösen a világörökség védett látványát, valamint nem eredményez zavaró együttlátszást a kiemelt magassági hangsúlyokkal

A főváros tervei szerint az irodaházakat olyan helyszínekre telepítenék, ahol a tömegközlekedés a legoptimálisabb. Egy ambiciózus intermodális csomópontot is kialakítanának, amely Rákosrendezőn valósulna meg, hiszen ez a terület közlekedési szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. Itt keresztülhalad a vasút, és a kisföldalatti meghosszabbításával a terület könnyedén integrálható a városi közlekedési hálózatba. A Lázár János által korábban megálmodott 30 ezer parkolóhelyet Karácsonyék túlzásnak tartják, de a közúti megközelítést sem hagyják figyelmen kívül. A jövőbeli Parkváros a Szegedi úti felüljárónál kapcsolódna az M3-as autópálya bevezető szakaszához. Ezen kívül a főváros hangsúlyt fektet arra is, hogy a 3-as villamost a Szegedi úti felüljárón vezessék át, ezzel erősítve a XIII. és XIV. kerület közötti kapcsolatot.

A kormány által vállalt infrastrukturális fejlesztésekről a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely nyilatkozott. Kifejtette, hogy ha a főváros új beruházásokat indít el, akkor a korábban bejelentett 320 milliárd forintos infrastrukturális támogatás továbbra is érvényben marad. Fontos megjegyezni, hogy a Szegedi úti felüljáró nem tartozik ezen fejlesztések közé.

A főváros tervei alapján kompakt városrészben gondolkodik, ami jó infrastruktúrával rendelkezik, és jól megközelíthető. Mindezt úgy tennék, hogy a klímaváltozás kihívásaival is szembenéznek: a beruházás figyelembe venné többek közt a változó hőmérsékletet és a nagyobb mennyiségű, más típusú csapadékot is.

Már 2022-ben, az Otthon Budapesten program keretein belül, kidolgozásra került egy átfogó tanulmány a főváros fenntartható új városrészeiről, amely alapelveket, részletes kézikönyvet és nemzetközi példákat összegző anyagot tartalmazott. Budapest fejlődése szempontjából ideális lenne, ha a Rákosrendező területén kialakuló új városnegyed ennek a tanulmányban rögzített irányelveknek megfelelően valósulna meg.

Karácsonyék már 2023-ban jelezték, hogy a kormány által tervezett beruházás egy részével egyetértenek, elfogadják azt is, hogy magánbefektetőket vonjanak be, mivel se a központi költségvetés, se a főváros nincs jó gazdasági helyzetben. Ez azóta sem változott. Fontosnak gondolják azt is, hogy "ne a gombhoz varrják a kabátot", tehát a kormánnyal ellentétben a főváros először terveztetne, majd utána keresne beruházót. Karácsonyék szerint Rákosrendező és az ahhoz hasonló barnamezős beruházások arra is tökéletesek lennének, hogy megállítsák Budapest lakosságcsökkenését.

A Budapest Főváros Városépítési Tervező által kidolgozott közel 200 oldalas rákosrendezői tanulmányterv itt érhető el, míg a Parkvárosról készült összefoglaló itt olvasható. A rákosrendező tervei és a főváros jövőbeni lépései kapcsán pénteken konferenciát tart Karácsony Gergely és Vitézy Dávid. Az eseményen Erő Zoltán főépítész és Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője is előadást fognak tartani.