A magyar történelem egyik emlékezetes eseményére, a "taxisblokádra" emlékezünk, amely 35 évvel ezelőtt indult. Ez a megmozdulás nemcsak a taxisok bátorságát tükrözte, hanem az első független magyar kormány iránti ellenérzést is. A taxisok, mint a társadal

Pontosan 35 évvel ezelőtt, a késő esti órákban, egy váratlan üzemanyagár-emelés következtében elégedetlen taxisok és más fuvarozó cégek foglalták el Budapest és más jelentős vidéki városok fő közlekedési csomópontjait. Ezzel megkezdődött egy máig nem teljesen tisztázott háttérrel rendelkező, de egyértelműen a bukott rendszer információs hálózataihoz, valamint a Szabad Demokraták Szövetségéhez köthető, agresszív és háromnapos puccskísérlet.

"Tizenegy miniszterből négy külföldön volt, a kormányfő pedig kórházban. Az biztos, hogy aki beindította az akciót, az ügyesen kalkulált" - így foglalta össze a hirado.hu-nak adott korábbi nyilatkozatában Máthé Áron a baloldali sajtóban rendre "taxissztrájk"-ként eufemizált blokád és puccskísérlet időzítését. A történész, aki Mező Gábor újságíróval adott lapunknak 2020-ban egy közös interjút, a későbbi, úgynevezett "színes forradalmakhoz" hasonlította a történteket.

Az áremelések ellen kifejezett tiltakozásul Budapesten a taxisok a késő esti órákban szinte teljesen megakadályozták a közlekedést. A Buda-Taxi éjjeli tájékoztatása szerint a Parlament előtt több száz taxis gyülekezett, míg sok száz társuk a város hidainál torlaszolta el az átjárást. Éjfél előtt csupán a Petőfi és a Szabadság hídon volt néha lehetőség az átkelésre. A taxisok hangsúlyozták, hogy a benzinár emelésének visszavonásáig folytatják demonstrációs akcióikat. A Kossuth Rádió Reggeli Krónikája arról számolt be, hogy az iparág képviselői, mindenféle előkészület nélkül, nekiláttak, hogy megbénítsák az ország életét, és olyan útakadályokat, barikádokat állítsanak fel a fontosabb csomópontokon, amelyek a polgárháborús helyzetekre emlékeztettek.

Egy gyanútlan ország ébredt arra, hogy mindennapi életét egyik óráról a másikra nem tudja tovább folytatni - ám mivel a tavasszal megalakult, az 1938-as választások óta első alkalommal szabad és törvényes voksolással hatalomra került kormánynak gyakorlatilag nem volt sajtója (a teljes médiavilágban talán csak a Kossuth Rádió jelnett kivételt), a teljes gőzzel működő balliberális, a puccskísérletet gátlástalanul támogató tudatipar napokig lehetetlenné tette a normális tájékozódást.

A kőolaj világpiaci ára augusztusban drámai emelkedésnek indult, miután Irak inváziója Kuvaitba feszültségeket gerjesztett. A Szovjetunióból érkező olajszállítmányok, amelyek már csak a múlt emlékét idézték, akadozni kezdtek, mivel az ország kimerült tartalékai már csupán 3-4 napnyi olaj fedezetét biztosították.

Bod Péter Ákos a közgazdasági összefüggések világát tárja elénk, számos izgalmas számadat kíséretében. Kiemeli, hogy a magyar árképzés jelenlegi alapja 29-30 dollár. Szeptemberben a hordónkénti átlagár 34 dollárra ugrott, októberben pedig már 37 dollárra emelkedett. Bár most tapasztalható egy árzuhanás, ez nem azt jelenti, hogy a megállapított ár egy irreálisan magas szinten alapulna; inkább egy közepes szintet tükröz. Ez azt is jelzi, hogy ha most csökkentenénk az árakat, az csak átmeneti lenne, ugyanis rövid időn belül újra emelésre lenne szükség, lehet, hogy még jelentősebb mértékben, mint a jelenlegi szint. Ráadásul mindez széles körben ismert, ami azt eredményezi, hogy bármilyen árcsökkentés azonnali felvásárlási lázat indítana el. Jelenleg a benzinkészletünk gépkocsinként csupán 10 literre rúg.

és miután a megkülönböztetett gépjárművek is, a szolgáltatóhálózat is a nyilvános kutakról tankol, abban a pillanatban megbénul az élelmiszer-forgalom és az összes közforgalmi szállítás. És még ha ez megtörténik, a pénzügyi teher továbbra is ránk nehezedik" - olvashatjuk Kónya Imre MDF-es politikus, későbbi belügyminiszter jegyzeteiben, melyet az 1990. október 26- i kormányülésről készített. (Kónya visszaemlékezéseit a Magyar Szemle 2016-os 1-2. száma közölte - a szerk)

Mivel az 1990-es tavaszi parlamenti választásokat nem a kommunista utódpárt, az MSZP, és nem is a radikálisan balliberális SZDSZ nyerte, hanem a keresztény és konzervatív erők, élükön az MDF-fel, a baloldal vágyakozva figyelte a hatalom átvételének lehetőségeit. Az SZDSZ, amelynek soraiban számos, az ÁVH-hoz köthető múltú politikus található, még az MSZP-t is túllicitálta baloldaliságban, így a baloldal számára rendkívül sürgetővé vált, hogy bármilyen eszközzel visszaszerezze a kormányzati irányítást. A sajtó szinte teljes kontrollja a kezükben azt a látszatot keltette, hogy ez a céljuk nem csupán álom, hanem egy reális lehetőség.

A baloldali-liberális restaurációs kísérlet időzítéséhez mindenképpen hozzájárulhatott, hogy október 23-án Antall József miniszterelnök, a kormány "erős embere" kórházba vonult, majd 24-én műtéten esett át.

Aznap a Tv-Híradó interjút közölt Kardos Antalnéval, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivőjével, aki egy, az üzemanyag áremelésre irányuló kérdésre válaszolva - betartva a kormányzati kommunikáció szabályait - nem ismertette a már megszületett döntést. Viszont másnap, 25-én bejelentette, hogy október 26-án, pénteken nulla órától lép életbe a kormányhatározat, amely az üzemanyagárak mintegy 65 százalékos fogyasztói árnövekedését eredményezi.

A baloldali Népszava már október 19-én elindította a sajtón keresztül a már amúgy is meglévő kormánykritikus közérzet fokozását.

A kormányellenes puccskísérlet számára kedvező környezetet teremtett az a hatalmas taxiállomány, amely ekkorra már 21-25 ezer autóra nőtt Budapesten, így valóban orbitális méreteket öltött.

A taxisok Magyarországon gyakran különálló kasztnak érezték magukat, ami nem meglepő, hiszen a szüleink is úgy vélték, hogy egy taxis – akárcsak a nyolcvanas évek rendőrei vagy munkásőrei – számos dolgot megengedhet magának. Mező Gábor interjújában megemlíti, hogy sok leszerelt állambiztonsági dolgozó is a taxis szakmára váltott. Máthé szerint pedig "különböző hálózatok elemei állhattak össze egy közös cél érdekében, kihasználva egy politikai tévedést és az abból fakadó spontán felháborodást."

"Tébolyult autósok keresnek Budapesten menekülési lehetőséget, Buda és Pest ismét szétvált. Nem járható a Lánchíd, nem járható a Szabadság-híd, nem járható az Erzsébet-híd. Információk szerint

A Kossuth Rádió október 26-án reggel beszámolt a puccsisták által okozott káoszról, akik villámgyorsan elfoglalták az országot.

Nemes Tibor vagyok, a VOLÁN-BUSZ fődiszpécsere. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a jelenlegi körülmények miatt a Volán-Busz közlekedésében ma zavarok léptek fel a távolsági és nemzetközi járatok terén. Ennek következtében a Budapest Árpád híd - Budapest Népstadion, illetve az Erzsébet téri buszpályaudvarokról induló járatainknál sajnos számottevő késések várhatóak. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az országos szintű közlekedési rendszer megbénítása.

Mező Gábor az interjú során a véleményterror jelenségére hozott egy figyelemre méltó példát néhány nappal később: "A Népszabadság november 3-i számában egy érdekes felmérésről készült cikk, amelynek a kérdése így hangzott:

A megkérdezettek 78 százaléka úgy látta, hogy a többség a taxisok oldalán állt. Ez azonban csak a látszat volt a virtuális tér totális leuralása és a kérdés ravasz megfogalmazása miatt. Ugyanis nem az volt a kérdés, hogy "Ön a taxisok oldalán vagy a kormány oldalán áll-e". Nem volt kormánypárti sajtó, az SZDSZ gátlás nélkül hazudozhatott.

Nem csupán hamis állításokat terjesztett, hanem a párt vezetői néhány órán belül azt hangoztatták, hogy a kormány már megbukott, és ők – abban az időszakban a második legnagyobb parlamenti frakcióként – az MSZP támogatásával hamarosan hatalomra juthatnak.

"A kormány politikai értelemben megbukott" - tájékoztatott az MTI az SZDSZ október 26-i sajtótájékoztatójáról. Kis János, a szabad demokraták elnöke a péntek délutáni eseményen hangsúlyozta, hogy a kormány sem a gazdasági válságot, sem a társadalmi elégedetlenséget nem képes kezelni. Az esemény célja a benzináremelés és a kapcsolódó demonstrációk nyomán kialakult helyzet áttekintése volt, melyet az SZDSZ székházában tartottak. Kis két lehetséges megoldást javasolt: vagy vissza kell vonni az áremelést, vagy a kormány szerkezetét kell átalakítani.

A kormány átalakítását, különösen a gazdasági területeken, Kis János is hangsúlyosan támogatta.

Közben a pártállamtól származó, érzelmileg és politikailag a baloldalhoz kapcsolódó rendőrségi egységek tehetetlenül szemlélték a történéseket, ahogyan azt már 2006-ban is világosan lehetett tapasztalni.

"A taxisok dermedten nézik, amint a rendőrök elindulnak a kocsik között. Nem gumibotot, sprayt tartanak a kezükben, hanem tollat és jegyzetfüzetet. Komótosan írják sorban a lapra a hídon keresztben álló kocsik rendszámát. Kitör a haragos vita.

- A Magyar Nemzet korabeli tudósításában egyértelműen kifejezésre juttatja a blokád melletti támogatását.

"A rádióból ömlenek a hírek. A kormány azonnali összehívását sürgetik többen. Majd elterjed az emberek között, hogy már ülésezik is a testület. Fölbukkan KőszegFerenc SZDSZ-s képviselő. Egy taxis a segítségünkre eset. Irány az Országház. A VI-os kapuban álló őröktől megtudjuk: nincs kormányülés. Feltűnő viszont, hogy a katona vállán géppisztoly lóg, mögötte pedig több rendőr figyel kifelé. Vajon miért kell ilyen fegyver? Miért nem elegendő a megszokott pisztoly? Az őr nem válaszol" - tudósított a Magyar Nemzet.

A parancsnok telefonhívása nem hozott világos válaszokat; ő is elzárkózik a nyilatkozattól, mintha titkokat rejtegetne. A taxisofőrök egy csoportja szorosan körbeveszi a képviselőt, aki mellé időközben Solt Ottilia, az SZDSZ másik képviselője is csatlakozik. A lap tudósításából kiderül, hogy az SZDSZ-s politikai élet szereplői láthatóan jelen voltak az események során - talán ők is a taxisok között voltak abban a zűrzavaros időszakban. "Szolnok közlekedését teljesen leállították. Székesfehérvár környékén pedig összeértek a blokádok" - értesülhetünk a napilapból.

"A budapesti főkapitány, Barna Sándor szerepe nem egyértelmű, hiszen az események időben történő megfékezése, a demonstráció kibontakozásának megakadályozása éppen az ő felelőssége lett volna" - olvasható a mult-kor.hu történelmi folyóirat későbbi összefoglalójában a történésekről.

A hirado.hu-nak Mező Gábor így nyilatkozott: "Az a Barna Sándor, aki a taxisblokád idején a budapesti rendőrfőkapitány volt, nem sokkal korábban még..."

„Ezt ő maga osztotta meg velem” – mesélte a történész, Alexa Károly, aki József Attila-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, író, közíró, és egyetemi oktató. Emellett a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója is. – a szerk.

"Göncz Árpád, miután befejezte a kormány ülését, a budapesti főkapitány társaságában kocsiba száll, és útnak indul, hogy személyesen ellenőrizze a torlaszok állapotát" - fogalmaz Kónya Imre, hozzátéve:

Amíg ő a főkapitány, a rendőrség nem fog erőszakot alkalmazni. Érdekesség, hogy a Népszabadság másnapi kiadásában megjelent információk szerint a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője péntek délután öt órakor egy nyilatkozatot tett közzé, amelyben többek között kifejtette: "Ez az ügy már rég túllépett azon a szinten, hogy csupán egy taxis demonstrációnak lehessen nevezni. A kormány felelőssége óriási abban a tekintetben, hogy elkerülje, hogy a következő lépéseivel az országot katasztrófába sodorja. Ezen kívül mindenkinek tudnia kell, hogy a rendőrség már nem szolgálható fel politikai kérdések megoldására."

A rendőrség tevékenysége a következő évtizedekben, különösen a Horn- és Gyurcsány-kormányok idején, drámai fordulatot vett. Brutális módszerekkel, az eljárási határait rendre átlépve lépett fel a jobboldali-konzervatív demonstrálókkal szemben, akik éppen ellenzékben voltak.

"A Duna-hidak, a főváros közlekedési csomópontjainak elfoglalását követően vidékre is eszkalálódott a blokád. Ennek következményeként az országos rendőri vezetésre hárult a válsághelyzet megszüntetése. A helyzet rendkívül súlyos volt, a repülőteret nem lehetett megközelíteni, a taxisok csak a mentőket és a megkülönböztető jelzést használó járműveket engedték közlekedni" - emlékezik vissza a mult-kor.hu.

A kormány számára lényegében kizárólag a tárgyalásos megoldás maradt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szolgált ennek a folyamatnak a színhelyéül, ahol a jelentős eltérések miatt egy egész hétvégét betöltő tárgyalássorozatra került sor. A megállapodás lehetősége sokszor szinte elérhetetlennek tűnt, amit tovább súlyosbított az utcán demonstrálók fáradtsága és az ország válságos állapota.

A tárgyalások meghatározó szereplője kormányoldalról Bod Péter Ákos, az ellenoldal részéről pedig Palotás János volt a Vállalkozók Országos Szövetsége képviseletében. Az álláspontok nehezen közeledtek egymáshoz. A döntés visszavonásától a kormány egyértelműen elzárkózott. Több megoldási javaslat bontakozott ki, ám

Közben a baloldali orientációval rendelkező médiák meglepően sok esetben, még ma is, álhírekkel próbálják aláásni a törvényesen megválasztott kormány tekintélyét.

Az egyik olyan városi legenda szerint Horváth Balázs belügyminiszter, egy pohár ital hatása alatt, szinte táncolva integetett a Parlament ablakából a lent várakozó tömegnek. Az esemény gyorsan terjedt a pletykák világában, és sokan máig emlegetik ezt a vidám, ámde meglehetősen furcsa pillanatot.

Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere így idézi fel a múlt eseményeit: "Teljesen sokkolt minket az a karaktergyilkosság, amelyet vele szemben elkövettek. Az egyik legdurvább pletyka az volt, hogy a taxisblokád idején a taxisok közé akart lövetni. Valójában azonban az erőszak távol állt tőle. A másik híresztelés, amivel megpróbálták lejáratni, az volt, hogy alkoholista. Ezt azzal próbálták 'igazolni', hogy a balliberális média szerint Horváth egyszer részegen integetett a Parlament ablakából. Pedig valójában csak egy puha székre állt fel, ami miatt úgy tűnt, mintha dülöngélne."

Kattints a képre, és egy nagyobb változat fog megjelenni!

Mint az várható volt, a blokádot végrehajtó, meglehetősen vegyes összetételű csoportok, akik gyakran valamiféle új hatalom erőiként léptek fel, rövidesen komoly ellenérzéseket keltettek a foglyul ejtett ország polgáraiban.

Az utóbbi egy-két órában drámaian megnövekedett a hozzánk érkező telefonok száma, melyek a demonstráció ellen emeltek szót, és elítélték a kialakult helyzetet. Hallgatóink az ország különböző részeiből kerestek minket, hogy elmondják: a demonstráció résztvevői között problémás elemek tűntek fel, és több helyszínen is atrocitásokra került sor. Ezeket az információkat illetékes források is megerősítették – számolt be a Kossuth Rádió.

Mindeközben az utca is hallatta hangját: az esemény pár napig szintén kábult áldozatkánt figyelő, ám több milliós konzervatív választói tábor is kezdett magház térni. Október 28-án, vasárnap Budapesten már tízezres tömeg tiltakozott a sztrájknak álcázott baloldali puccs ellen.

"A szembenállás a legvizuálisabban akkor mutatta meg magát, amikor a belpolitikai válsághelyzetben Lezsák Sándor, Gyarmati Dezső és mások által a szorongatott kormány támogatására" összegyűlt egy fegyelmezett, magyar érzelmű tömeg" - emlékezik a Pesti Srácok oldalán az egyik hozzászóló a Parlamentnél a Himnuszt éneklő tüntetőkről. Haladásukat az emlékező szerint "a Margit híd pesti oldalán" az "utat elálló, vasrudakkal felfegyverzett, felheccelt" tömeg próbálta megakadályozni.

A szöveg egyedivé tétele érdekében átírom, miközben megőrzöm az eredeti üzenetet: Ahogy hirtelen fellángolt és az egész országra kihatóvá vált az üzemanyag-válság, úgy váratlan gyorsasággal érkezett a megoldás is. Az anarchikus állapotok néhány napos tombolása után, október 28-án, vasárnap este, a dél óta zajló többkörös érdekegyeztetések eredményeként megszületett a 12 forintos literenkénti kompenzációs javaslat. Ezt követően a taxisok feloldották a blokádot, és az utak ismét szabadon járhatóvá váltak.

A kórházban készült interjú során Antall kifejezte, hogy a benzináremelés bejelentésével kapcsolatosan a kormányának felelőssége van. Határozottan kiállt a megállapodás mellett, amelyet korábban kötöttek. Külön felhívást intézett a demonstrálókhoz, arra kérve őket, hogy térjenek haza, és ígéretet tett arra, hogy nem indítanak semmilyen jogi eljárást a polgári engedetlenségi akciók résztvevőivel szemben.

Október 29-én, hétfő hajnalban végre megszűntek az úttorlaszok, és az ország minden szegletében helyreállt a közlekedés. Ahogy azt sokan előre sejthették, miután a puccs nem hozott eredményt, az SZDSZ körüli politikai körök is újra kezdtek formálódni.

A törvény aktualitását kiemelő taxisblokád során országszerte több százezer ember vonult az utcákra, akik a hatályos jogszabályok szerint bűncselekmények elkövetését valósították meg. Ennek oka, hogy a demonstrációt nem jelentették be a szükséges 72 órás határidőn belül, valamint közérdekű szolgáltatásokat bénítottak meg. Az állam a közkegyelemről szóló jogszabály létrehozásával gyakorlatilag lemondott a résztvevők felelősségre vonásáról.