Lehetséges, hogy a közép-ázsiaiak a mézüket rajtunk keresztül juttatják el?

Bár sok gazdaságban már veszteséges a szántóföldi növénytermesztés és csökkent a szektor kibocsátása, jó évet zár a magyar agrárdiplomácia.

A világutazó külgazdasági és külügyminisztert is megszégyenítő aktivitással építik a diplomáciai kapcsolatokat a hazai agrártárca vezetői. Az uniós magyar elnökség dandárjában - október végén - Farkas Sándor, a tárca miniszterhelyettese Budapesten nagyszabású tervekről tárgyalt Linkham Douangsavanh-nal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági miniszterével. Hazánk ugyanis nagy potenciált lát a nyolcezer kilométerre fekvő ország növénytermesztési, takarmánygyártási, állattenyésztési és haltermelési, húsfeldolgozási rendszereinek és technológiáinak fejlesztésében, amelyre gigantikus méretű segélyhiteleket is elkülönített. Pár nappal a laoszi-magyar agrármegállapodás után, Szijjártó Péter Biskekben a stratégiai partnerség erősítésére már azt készítette elő, hogy a kirgiz méz, bárányhús a magyar kereskedőkön át jusson el az EU piacára. Ez csak pár héttel azután történt, hogy szeptemberi biskeki látogatásán Nagy István agrárminiszter a vetőmag-előállítás, a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztéséről tárgyalt Aszkarbek Dzsanibekov kirgiz kollégájával.

A miniszter tavasszal egy igazán figyelemre méltó projektet indított el Kenyában. A tőlünk nyolc és félezer kilométerre található Mwea településen ünnepélyesen átadta a tárca által finanszírozott mintafarmot, ahol különféle növények, például kukorica, cirok, paradicsom és zöldborsó vetőmagjait, valamint termesztéstechnológiáit tesztelik. Ehhez a tárca 2020-ban indította el a hitelprogramját, amely célja a helyi halgazdálkodási projektek támogatása. Nagy István látogatása során arra is ígéretet tett, hogy Magyarország kész megosztani tudását és tapasztalatait az öntözésfejlesztési beruházások és az aszály elleni harc terén.

Árnyalja azonban a képet, hogy itthon - éppen az aszály és a hazai öntözőcsatorna rendszer kiépítetlensége miatt - az idén extra kevés, alig több mint ötmillió tonna kukorica termett, ami az elmúlt 15 év harmadik legkisebbje...

Nem meglepő, hogy Nagy István aktívan dolgozik a kazah-magyar agrárkapcsolatok megerősítésén. Asztanában, amikor az alma- és vetőmagtermesztésről tárgyalt az ottani miniszter-helyettessel, szóba került egy érdekes lehetőség: magyar befektetők vetőmagüzemet terveznek létrehozni a közép-ázsiai országban, ahol a jövőben egymillió hektáron kívánják kukoricát termeszteni. Ezzel szemben Magyarország helyzete nem éppen optimalizált, hiszen míg nyolc éve még 1,2 millió hektáron arattak kukoricát, tavalyra ez a szám már csak 771 ezer hektárra csökkent, és a hektáronkénti termésátlag is drámai módon, 8,6 tonnáról 3,4 tonnára esett vissza 2022-re.

Nagy István korábban Tbilisziben találkozott Georgia egykori mezőgazdasági miniszterével, ahol a vetőmag-, méztermelési és borászati együttműködésről folytattak eszmecserét. Azonban a jelenlegi grúziai forradalmi események árnyékot vethetnek a diplomáciai erőfeszítésekre, és Donald Trump győzelme is átírhatja a tavalyi amerikai tárgyalások kimenetelét.

Tavaly májusban Washingtonban találkozott a Kongresszus Mezőgazdasági Bizottságának elnökével, Glenn Thompsonnal. Ennek a találkozónak a célja az volt, hogy megvitassák, hogyan tudna az Egyesült Államok újra hozzájárulni a hazai agrárium modernizálásához, hiszen az Egyesült Államok korábban már jelentős szerepet játszott ebben a folyamatban, és most is szeretnénk építeni erre a tapasztalatra.

Újabb nehéz év az agrárszektor számára: jelentős visszaesés tapasztalható a mezőgazdasági termelésben.

"Szinte minden agrártermék-csoportban mérséklődött a termelés. A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2024-ben négyezer milliárd forint felett alakult, ami a tavalyitól 8 százalékkal maradt el. Ehhez a visszaeséshez a teljes termelési volumen 4,4 és az árszínvonal 3,8 százalékos együttes szűkülése vezetett" - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A növénytermesztés volumene 11 százalékkal kisebb, de az állattenyésztésé 4,9 százalékkal nagyobb volt.

Bár Trump elnökségével van esélye, hogy fordulatot vesz az USA-magyar agrárdiplomácia, az EU-magyar viszony egyre riasztóbban romlik.

Különös, hogy miközben a miniszter körbejárta a világot, az EU-s partnereivel alig találkozott. Még a vasfüggöny lebontásában betöltött magyar szerep elismerésére sem utazott el Berlinbe, inkább egy helyettes államtitkár képviselte hazánkat az ünnepségen. Októberben ugyanis hazánk átvette a Békekenyér-kezdeményezés vezetését Cem Özdemir német szövetségi mezőgazdasági minisztertől, a berlini fal leomlásának emlékére rendezett esemény keretében. Özdemir szerint Magyarország volt az, aki 1989. szeptemberében "kivette" a fal "első tégláját", amikor megnyitotta határait a keletnémet menekültek előtt.

A külső szemlélők számára úgy tűnik, hogy a magyar uniós elnökség lehetőségeivel a tárcavezető nem élt a várakozásokhoz képest túlzottan aktívan. Csak néhány hír számol be arról, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytatott a kulcsfontosságú uniós és tagállami illetékesekkel. Különösen Richard Takáčcsal, Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterével folytatott eszmecseréket az EU-ba érkező ukrán termények által a gazdák számára okozott károkról. "Ha összefogunk, könnyebben tudjuk érvényesíteni érdekeinket" - utalt a Brüsszellel való konfliktusra. Nagy István azt is hangsúlyozta, hogy szeretné, ha "minél több tagállam állna ki mellettünk az ukrán mezőgazdaság fenyegetésével szembeni harcban Brüsszelben". Ukrajna esetleges uniós csatlakozása ugyanis "hosszú távon komoly nehézségeket okozhat az európai és különösen a magyar termelők megélhetésében".

Tarasz Viszockijjal, Ukrajna Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztériumának ügyvivőjével többször is egyeztettek erről a kérdésről. Augusztusban Kijevben kifejtette: "a magyar gazdák érdekei állnak az első helyen." Ennek következtében Magyarország továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó tilalmat, azonban a tranzit szállítmányok áthaladása szigorú ellenőrzés mellett továbbra is megengedett.

A brüsszeli kritikák és a jogállamisági eljárás következtében elzárt uniós források, valamint az elmaradt fejlesztések után sokan a hazai agrárszektorban reménykedtek abban, hogy a magyar EU-elnökség valamilyen csodát hozhat. Talán ez egy kis támogatást jelenthet a versenyképességükben és hozamukban lemaradó termelők számára. Különösen, mivel Nagy István már előre jelezte, hogy Magyarország célja egy olyan agrárium kialakítása, amely válságálló, versenyképes, fenntartható, gazdaközpontú és tudásalapú. Emellett hangsúlyozta, hogy az EU területén előállított és ide érkező élelmiszerekre, agrártermékekre egységes termelési szabályok vonatkozzanak. Most már csak azt kell megfigyelnünk, hogy az EU és a Mercosur államok között létrejött megállapodás valóban elérheti-e ezt a célt.