A magyar kutatók űrtechnológiai eszközöket alkalmaznak, hogy hatékonyabb megoldásokat találjanak a parajdi bányában várható omlások megelőzésére és kezelésére. Az innovatív megközelítések révén új lehetőségek nyílnak meg a bányászat biztonságának növelésé
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) aktívan részt vesz a parajdi sóbányát érintő válság kezelésében, különösen a geodinamikai és műholdas megfigyelések terén. A rendszert ugyan nem a bányatragédiákra fejlesztették ki, de most nagy hasznát veszik.
Kovács István János, az intézet megbízott igazgatója az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyik kiemelt célkitűzésük a földmegfigyelés hatékony működtetése. Ennek keretében 2018-ban egy modern műholdas megfigyelőrendszert telepítettek Parajd környékére, a Topo-Transylvania nemzetközi kutatási projekt részeként. A program célja, hogy részletesebben megismerjék az Erdély területén zajló földtani folyamatokat és azok hátterét.
Elengedhetetlen hangsúlyozni: nem a katasztrófák vagy bányabalesetek nyomon követése volt a célunk, hanem a földtani és geológiai mozgások megfigyelése. A tragikus esemény rávilágított, hogy ez a rendszer más célokra is felhasználható, így lehetőségünk nyílik arra, hogy támogassuk a helyi közösségeket.
Bozsó István tudományos munkatárs elmagyarázta, hogy a képalkotó rendszer radarhullámok alkalmazásával működik, ami lehetővé teszi a földfelszín alapos és részletes leképezését.
A felszíni folyamatok alapos vizsgálatával képesek vagyunk az elmozdulások pontos meghatározására. Például megfigyelhetjük, amikor egy adott pont közeledik vagy távolodik a műholdunkhoz képest. Mivel nem minden típusú felszín alkalmas a mozgás nyomon követésére, mesterséges ikerreflektorokat telepítettünk, amelyek hatékonyan visszaverik a radarhullámokat. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik a függőleges és a kelet-nyugati irányú elmozdulások precíz nyomon követésére.
A cél az volt, hogy a teljes sótömb mozgását nyomon kövessék. Ezt némileg nehezíti, hogy a műhold 6-12 naponta repül el a helyszín felett, ezért ilyen gyakorisággal készít felvételeket.
"A katasztrófát ugyan nem lehet előjelezni, de hosszú távú folyamatokat meg lehet figyelni. A felvételek alapján annyit tudunk segíteni a helyieknek, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, mely részeken lehetnek nagy eséllyel mozgások vagy beomlások, hol találhatóak a legveszélyesebb területek ebből a szempontból. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a mostani helyzetet megfelelően átlássuk, szükség lesz más eszközökkel történő mérésekre is, de ez is egy komponense a megfigyelésnek" - mondta Bozsó István.
Kovács István János véleménye szerint a konkrét eredmények mellett a logisztikai folyamatokban is támogatják a parajdiakat egy olyan professzionális nyomon követő rendszer létrehozásában, amelynek beszerzése és telepítése is a céljaik között szerepel.
Sokakban felmerülhet, hogy miért nem GPS alapú állomásokat hoztunk létre, amely valós időben tudja követni a változásokat. Ennek anyagi akadályai vannak, hiszen egy ilyen állomás 5-10 millió forint, míg amit mi használunk, telepítéssel együtt 1 millió forintból kihozható. Hátránya, hogy az időbeli felbontása nem folytonos, de olcsó, könnyen kihelyezhető, nincs áram és internet igénye, ha nem viszik el, akár évtizedekig is szolgáltathat adatokat.
Kovács István János jelenleg a leglényegesebb feladatának azt tekinti, hogy létrejöjjön egy olyan innovatív hálózat, amely víz alatti eszközök és felszíni szondák révén képes átfogó képet nyújtani a geológiai mozgásokról.
"A víz eltávolítása után, alapos vizsgálatok elvégzése után lehetőség nyílik arra, hogy megállapítsuk, vajon újra megnyithat-e a bánya, illetve kialakítható-e turisztikai terület. Azonban ehhez jelentős idő- és pénzbeli ráfordításra lesz szükség" - állítja a szakértő.
A bányát úgy kívánom megóvni, hogy a régi meder vonalán, a hegyoldalakra rögzített csöveken keresztül irányítanám el a Korond patak vizét, amely teljes mértékben feltölti a parajdi sóbányát. A patak felső szakaszán emellett ideiglenes vízgyűjtő medencéket hoznánk létre, hogy hatékonyan összegyűjthessük az esővíz és a hóolvadék vízkészletét.
