"A döntés során rendkívül fontos, hogy alaposan megfontoljuk, mit ültetünk el, hiszen minden választásnak hosszú távú következményei lehetnek."

Egyre sürgetőbb hírek érkeznek a súlyos aszályhelyzetről. Egy kisalföldi gazdával folytattunk beszélgetést a kialakult állapotról, a tapasztalt veszteségekről, és a lehetséges megoldásokról. Riportalanyunk hangsúlyozta, hogy az öntözési infrastruktúra modernizálása évtizedeket vehet igénybe, azonban nekünk már nincs ennyi időnk. A lapunk által megkérdezett szakértő részletesen elemzi azokat a tényezőket, amelyek ehhez a helyzethez vezettek: az erdőirtások, a tanyaépületek lebontása, a vízfelületek csökkenése, valamint az elhanyagolt infrastruktúra mellett a klímaváltozás is jelentős szerepet játszik. Felmerül a kérdés: vajon a GMO-növények képesek-e ellensúlyozni az aszály következtében bekövetkező terméscsökkenést, és szükséges-e tartanunk tőlük?

Magyarországon az idei június a 2019-es után a második legmelegebb és egyben legszárazabb hónap lett. Ez a két, egymást erősítő jelenség tovább fokozta az aszályt, amely július elejéig a tavalyi, történelmi 2022-es évhez hasonlóan alakult – derül ki Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársának a Másfélfokon közzétett gyorselemzéséből. Az Alföld, különösen a Duna-Tisza közi homokhátság területén egyre gyakrabban olvashatunk a vészes kiszáradásról. A folyamat mögött számos ok húzódik meg: az elhibázott vízgazdálkodástól kezdve a nem megfelelő erdészeti gyakorlatokig terjed a lista, de kétségtelen, hogy a globális éghajlatváltozás is jelentős szerepet játszik a helyzet súlyosbodásában.

A kormány válasza a helyzetre az, hogy ingyenes öntözővizet biztosít a gazdák számára, összesen körülbelül 10 milliárd forint értékben átvállalja a vízdíjat - jelentette be Nagy István agrárminiszter. Ezen kívül 4,7 milliárd forintot különítettek el az ereszek, zsilipek és szivattyúk felújítására. Az agrárminiszter rámutatott, hogy az utolsó három év során a megöntözött területek mérete megduplázódott, jelenleg 150 ezer hektáron folynak öntözési tevékenységek. A gazdálkodók eddig 176 milliárd forintot kaptak infrastruktúra-fejlesztésekre, és emellett 65 milliárd forint értékű pályázati lehetőség is nyitva áll számukra.

Az aszály okozta kedvezőtlen hatások leginkább az Alföldön mutatkoznak meg, azonban (bár egyelőre kisebb mértékben, de a tendencia tekintetében ugyanolyan aggasztó módon) az ország más területein is, például Északnyugat-Dunántúlon és a Kisalföldön is észlelhetők.

Az aszály következményeként a termés körülbelül 40 százalékkal csökkent, ami a bevételemet 150 millióról valószínűleg 110 millió körüli összegre zsugorítja. A legnagyobb mértékű visszaesést a kukorica szenvedte el, amely költséges és vízigényes növény. A hektáronkénti 8,5 tonna helyett így csak 5,5-6 tonna termésre számíthatok. Ezért a jövőben egyre inkább a cirokra fogunk áttérni, mivel abból 4-4,5 tonnát még elérhetünk, míg a napraforgónál a korábbi 3 tonnából csak a felét veszítjük el.

- mondta el a 24.hu-nak a Győrtől 25 kilométerre lévő, 300 hektáros kajárpéci Major Farmon gazdálkodó Major Béla, hozzátéve: a búza esetén is jelentős a veszteség.