Egy elképesztő szimuláció tárja elénk, milyen drámai sebességgel zuhant le az Air India repülőgépe mindössze néhány perc leforgása alatt.
Egy innovatív számítógépes szimuláció révén sikerült rekonstruálni az Air India AI 171-es járatának szomorú utolsó pillanatait. A megjelenített videóban nyomon követhetjük, miként veszítette el irányítását a fedélzetén 242 utast szállító repülőgép, ahogy Ahmadabad fölé érkezett.
India egét tragikus esemény árnyékolta be csütörtökön, amikor az Air India AI 171-es járata néhány perccel a felszállás után katasztrofális módon lezuhant Ahmadabad egyik sűrűn lakott városrészére. A Boeing 787 Dreamliner, amely 242 embert – köztük 230 utast és 12 fős személyzetet – szállított, sajnos csak egyetlen túlélőt hagyott maga mögött. Egy részletes szimuláció most lépésről lépésre rekonstruálja azokat a drámai pillanatokat, amelyek a repülőgép felemelkedését követően zajlottak le.
A délután 1 óra 39 perckor, a 23-as kifutópályáról felszálló repülőgép zavartalan időjárási körülmények között emelkedett a magasba, a tiszta égbolt és a remek látási viszonyok társaságában hagyva el Ahmadabad Sardar Vallabhbhai Patel nemzetközi repülőterét. A gép mindössze 625 láb, azaz körülbelül 191 méteres magasságot ért el, amikor hirtelen váratlan magasságvesztésbe kezdett.
Délután 1 óra 42 perckor a pilóták vészjelzést adtak le, "Mayday" üzenetet küldve a légiforgalmi irányításnak. Ez volt az utolsó kapcsolatuk a géppel. Két perccel később, 1 óra 44 perckor a radar képernyőjén eltűnt a repülőgép, amely a Mean Nagar lakónegyedben, közvetlenül a repülőtér határán kívül csapódott a földbe.
A gép egyenesen a BJ Orvostudományi Főiskola egyik épületének oldalába csapódott, ahol éppen diákok tartózkodtak. A becsapódás szörnyű robajjal rázta meg a környéket, majd sűrű, fekete füstfelhők tornyosultak a katasztrófa helyszínén, elborítva mindent a környéken.
A baleset egyetlen túlélője Vishwash Kumar Ramesh volt, aki a 11A ülésben, az első osztályú gazdasági kabin első sorában ült, közvetlenül egy vészkijárat mellett. A férfi elmondása szerint a felszállást követően mindössze harminc másodperccel később egy különösen hangos robajt hallott, ezt követően pedig a gép hirtelen magasságot veszített.
A vizsgálat jelenleg is zajlik, azonban a szakértők már több lehetséges forgatókönyvet is körvonalaztak. A túlélő által észlelt hangos zaj egy hajtómű-meghibásodásra utalhat. Érdekes módon a felvételeken füst nem észlelhető, ami arra utalhat, hogy mindkét hajtómű egyszerre veszítette el a tolóerejét.
Egy másik lehetséges magyarázat a repülőgép vezérlőfelületeinek, különösen a szárnyak féklapjainak meghibásodása. A Boeing 787 Dreamliner normál felszállási eljárása megköveteli, hogy a féklapokat előre meghatározott pozícióba állítsák - általában "flaps 5" vagy ennél magasabb beállításra. Az ahmadabadi eset kapcsán úgy tűnik, hogy a féklapok vagy teljesen visszahúzódtak, vagy egyáltalán nem nyíltak ki a felszállás során.
A behúzott féklapok használata a felszállás során jelentősen mérsékli a felhajtóerőt alacsony sebesség és magasság mellett. Ez komoly kockázatot jelenthet a repülőgép emelkedési képességére nézve, és drasztikusan megnövelheti az átesés vagy a teljes irányítás elvesztésének esélyét.
A legfrissebb kutatási eredmények alapján, az előzetes megállapítások szerint a repülőgép vészhelyzeti áramfejlesztőt alkalmazhatott, ami új kérdéseket vet fel a hajtóművek működésével kapcsolatban a felszálláskor - számol be róla a Daily Mail.
Ez a felfedezés úgy tűnik, hogy alátámasztja a szakértők által korábban felvetett kettős hajtómű-meghibásodás elméletét. A repülőgépek vészhelyzeti rendszerei, más néven "ram air turbine" kis propellerek, a gép törzsének alsó részén találhatók, és tartalék áramfejlesztőként szolgálnak. Ezek a rendszerek automatikusan aktiválódnak repülés közben, ha mindkét hajtómű leáll, vagy ha a hidraulikus rendszer nyomása csökken.
A vizsgálat eredményeit az indiai hatóságok a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. A fekete doboz elemzése már megkezdődött, amely remélhetőleg teljes képet ad a tragédia pontos okáról.
