Sorsfordító döntés előtt áll Ursula von der Leyen bizottsága.
Az Európai Bizottság 27 biztosa ma fontos döntést hoz arról, hogy milyen ütemben csökkentsék az unió károsanyag-kibocsátását. A célok valóban ambiciózusak, és sok politikus aggódik amiatt, hogy a választók esetleg bosszút állnak a költségek miatt. Ugyanakkor erős érvek szólnak amellett, hogy minél hamarabb komolyan vesszük a zöldítési vállalásokat, annál előbb élvezhetjük a gazdasági előnyöket, amelyeket a fenntartható fejlődés hozhat magával.
A biztosok várhatóan egy intenzív vitát folytatnak arról, hogy az Európai Unió elkötelezze-e magát amellett, hogy 2040-re 90%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Teresa Ribera, a Bizottság ügyvezető alelnöke, aki a tiszta és versenyképes átmenetért felelős biztosként is tevékenykedik, várhatóan közvetlenül az egyeztetési folyamat lezárulta után osztja meg az eredményeket. A klímacélok megfogalmazása különösen érzékeny politikai téma, hiszen a környezetbarát intézkedések számos esetben plusz terheket jelentenek az európai állampolgárok számára, és
több kormány attól tart, hogy ez a választási eredményeire is komoly negatív hatással lehet.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, bár a jelenlegi ciklusa az utolsó, a közelmúltban a célok elhalasztásáról nyilatkozott. Az érvelése szerint a tagállamok között alapos demokratikus diskurzusra van szükség, mielőtt az Európai Unió a kérdésben elköteleződne. Macron úgy véli, hogy a figyelmet inkább a 2035-ös célra kellene irányítani, amelyet a brazíliai ENSZ-klímakonferencia előtt szeptemberig jogi értelemben is rögzíteni kell.
A franciák számos indokkal szeretnék elhalasztani a 2040-re vonatkozó célok megfogalmazását. Ezzel nemcsak a 2035-ös kötelezettségek mértékét tudnák jelentősen mérsékelni, hanem ezzel több ország, köztük az ő iparuk számára is kedvező helyzetet teremthetnének.
Az EU soros elnökségét átvevő Dánia viszont úgy látszik, kitart a célok mellett. Marie Bjerre, dán európai ügyekért felelős miniszter szerint a klímavédelem és a versenyképesség kéz a kézben jár.
A jövőben elengedhetetlen, hogy zöld technológiákra építsük a fejlődésünket. Amennyiben nem tartjuk magunkat magas szintű klímavédelmi céljainkhoz, könnyen lemaradhatunk a globális versenyben, és ezzel együtt a gazdasági előnyökről is, amelyek a fenntartható megoldásokból származnak.
- emelte ki Bjerre, hozzátéve, hogy Dánia célja, hogy 2040-re legalább 90 százalékos arányt érjen el.
A hétfői előkészítő ülésen a 27 európai biztos kabinetfőnökeinek körülbelül felét foglalkoztatta a javasolt 2040-es terv kritikája. A Politico értesülései alapján a biztosok között heves eszmecsere várható, ami tovább fokozza a feszültséget a javaslat körül.
A legfrissebb döntés talán előrevetíti, hogy a zöldítési törekvések és a versenyképesség mennyire kerülnek előtérbe a következő hétéves költségvetési ciklusban. A helyzet meglehetősen kétséges, hiszen nem egyértelmű, hogy a Bizottság július közepére tervezett első javaslatában mely irányvonalat fogja képviselni.
