Szomorú: Ezt hozta el számunkra a globális felmelegedés.
A 2024-es év a legmelegebb volt 1901 óta Magyarországon, és a 2023-as, csapadékos évet követően ismét aszályos - derül ki a HungaroMet Zrt. honlapján olvasható közleményből.
Tavaly a középhőmérséklet az országban 12,91 fokra emelkedett, ami 2,1 fokkal magasabb az 1991-2020 között regisztrált 10,72 fokos átlagértéknél. Ez az érték a XX. század eleje óta a legmagasabb éves átlaghőmérsékletet jelenti.
A 2023-as év eddig a legmelegebbnek bizonyult, hiszen középhőmérséklete 0,7 fokkal túlszárnyalta a 2024-es év átlagát.
Az év középhőmérséklete a síkvidéki területeken sok helyen meghaladta a 13 fokot, különösen az Alföld déli szegletében, ahol gyakran a 13,5 fokos határt is túllépték. A déli határ közelében egyes helyeken a hőmérséklet akár a 14 fokot is elérte. Ezzel szemben a Dunántúl nyugati részén és az északkeleti országrészben általában 12-13 fok közötti értékek voltak jellemzők, míg a hegyvidékeken az átlaghőmérséklet 10-12 fok között mozgott.
Évi középhőmérséklet 10 fok alatt csupán a magasabban fekvő területeken tapasztalható.
A hónapok sorában február kiemelkedett, mivel 7 fokkal túllépte az éghajlati normákat. Ez a hónap a legmelegebb februárnak számít 1901 óta, és ilyen mértékű eltérésre még sosem volt példa a havi átlagok összehasonlításánál. Március sem maradt el mögötte, hiszen szintén a legmelegebb hónapok közé került a XX. század eleje óta.
Országos szinten a július hónap rekordszámba menően a legmelegebbnek bizonyult, míg az augusztus a második helyet foglalta el a forrósági listán. A június az ötödik legmelegebb hónapként került nyilvántartásra, míg az április a nyolcadik helyet érte el, mindez 1901 óta. A többi hónap általában 1-2 fokkal haladta meg az átlaghőmérsékletet, csupán november volt az, amely hűvösebb időt hozott, mint amit megszoktunk.
A készített infografika alapján megfigyelhető, hogy a XX. század eleje óta a legmagasabb hőmérsékleteket feljegyzett évek közül mindössze egyetlen év előtti időszakból származik, míg a legutóbbi évtizedben eltelt időszak nyolc éve is szerepel a legmelegebb évek rangsorában.
Az elemzés során megállapították, hogy a 2023-as csapadékos esztendőt követően a 2024-es év ismételten aszályos időszakot hozott. A legtöbb hónapban csapadékhiány volt tapasztalható, és az ország csupán néhány területén érkezett a megszokott mennyiségű csapadék. A tavalyi év csapadékösszege az előzetes mérések alapján országos szinten 517,4 millimétert tett ki, ami 16 százalékkal alacsonyabb az 1991-2020 közötti időszak 616,0 milliméteres átlagához képest.
A legjelentősebb csapadéknak Kékestető városa adott otthont, ahol a mérések szerint 820,3 millimétert regisztráltak. Ezzel szemben a legkevesebb csapadék a Debrecen repülőtéri állomáson történt, ahol mindössze 335,4 millimétert könyveltek el.
A 700 millimétert meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékekben és a nyugati, délnyugati határ környékén tapasztalható, míg északon és a Dunántúl jelentős területein általában az 500 millimétert is túllépte az esőzés mennyisége. Ezzel szemben az Alföld nagyobb része elmaradt ettől a csapadéknak megfelelő szinttől.
A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak. A Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 millimétert sem mértek.
A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991-2020-as átlagtól.
Februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is kiemelkedő csapadékhiány tapasztalható. Különösen figyelemre méltó, hogy július a hetedik, míg augusztus a kilencedik legszárazabb hónapnak számít 1901 óta.
A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadékviszonyok az átlagos szint körül mozogtak, míg júniusban egy kicsit csapadékosabb időszakot tapasztaltunk. A legjelentősebb csapadéktöbbletet szeptember hónapban regisztrálták, ahol a csapadék mennyisége a szokásos értékhez képest 63 százalékkal nőtt a forró és száraz nyarat követően.
