Valóban fenyegetést jelentenek a vendégmunkások a magyar munkavállalók számára?
"Nem, éppen az ellenkezője igaz! A piaci tapasztalatok világosan jelzik, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása révén több beruházás valósul meg, ami nemcsak hogy új munkahelyeket teremt, hanem a meglévőket is jobbá teszi a hazai munkavállalók számára. Amennyiben azonban adminisztratív korlátozásokkal szűkítik a vendégmunkások alkalmazásának lehetőségeit, a magyar munkahelyek jelentős része kerülhet veszélybe!" - A VOSZ szakértőinek véleménye.
Fentiek első pillantásra meghökkentőnek tűnhetnek, de a valóság bizony azt mutatja, hogy a magyar gazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában szükség van a vendégmunkások alkalmazása által biztosított rugalmasságra és erőforrásra. Sok olyan munkaadóval állunk kapcsolatban, amelyek sem a működésükhöz, sem a tevékenységük bővüléséhez nem találnak elegendő munkatársat a magyar munkavállalók között. A munkaerőhiányos területeket első sorban úgynevezett "kékgalléros" munkakörök, vagyis fizikai, jellemzően betanított, alacsonyabb képzettséget igénylő állások alkotják. Ha nem áll rendelkezésükre az az igényekhez rugalmasan illeszkedő lehetőség, amelyet a külföldi munkavállalók biztosítanak vállalatuk fejlődéséhez, akkor szűkítik a tevékenységüket, vagy végső soron áthelyezik azt kedvezőbb gazdálkodási környezetet - megfelelő munkaerőt - biztosító országokba. Ezzel elvész a magyarok által elfoglalt munkahelyek egy része: a cég először kevesebb műszakot indít, kevesebb terméket gyárt, kevesebb munkahelyet tart fent. Ha a munkaadó az országból történő kivonulás mellett dönt - mert máshol tartósan jobb lehetősége van a bővülésre -, akkor mindenki, aki addig ennél a cégnél dolgozott, kereshet máshol állást!
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy téves elképzelés az, miszerint a vendégmunkások alacsony bére nyomást gyakorol a magyar bérekre, vagy hogy csupán magasabb bérköltségek vállalásával lehet itthon munkaerőt találni. Sőt, sok esetben még akkor is vendégmunkásokat alkalmaznak, ha az összes költség akár 30-50%-kal meghaladja a hazai munkaerő alkalmazásának költségeit. A vendégmunkások integrációja nem valósul meg azonnal; a siker érdekében számos további költséggel kell számolniuk, mint például a lakhatás, a képzés és az utazás díjai. Emellett a munkavégzés után, 2-3 év elteltével, a visszautaztatás és a munkaerő pótlásának költségei is újra felmerülnek.
A vendégmunkások bérezése szoros összhangban kell álljon a magyar munkavállalók jövedelmével, hiszen a Munka Törvénykönyvében rögzített ekvivalencia elve alapján az adott munkahelyen és munkakörben elvárt bért kell biztosítaniuk, függetlenül attól, hogy a munkavállaló honnan származik. Ennek értelmében a vendégmunkások kizárólag akkor kereshetnek többet, ha vállalnak túlórát, vagy extra munkát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a munkaadóknak a külföldi munkavállalók esetében jelentős járulékos költségekkel kell számolniuk, például a munkára való felkészítés és integráció terén, ami összességében sokkal nagyobb pénzügyi terhet ró rájuk.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vendégmunkások az itt tartózkodásuk éveiben valóban csak a munkára koncentrálnak, hiszen a családjuk otthon maradt és a rendelkezésükre álló 2-3 év alatt kell megalapozzák az otthoni boldogulásukat. Mindeközben a magyar munkavállalók nyilván itthon élnek, kapcsolatot ápolnak a hozzátartozóikkal és baráti körükkel, családot alapítanak, pihennek és mindezzel a "szabadidejük értéke" lényegesen magasabb, mint az átmenetileg dolgozni jött külföldi munkavállalóké. Magyarán: vannak olyan munkakörök, amelyeket 2-3 évig a külföldi munkavállaló - az otthoni boldogulásának megalapozása, otthon maradt szerettei támogatása érdekében - tud és akar is végezni, de a magyar, itt élő honfitársunk nem kész erre. Ez tehát nem értékítélet, itt nem jó és rossz munkásról van szó, pusztán arról, hogy más az élethelyzet, mások a preferenciák, továbbá magasabb a magyar életszínvonal is. Így szembe kell azzal nézzünk, hogy az elért fejlettségünk szintje már "kitermel" olyan munkaköröket, amelyekre nem érkezik magyar munkaerő kínálat. Ezeket kell átmenetileg külföldi munkaerővel pótolni, ahogy tették ezt a fejlett nyugat-európai országok, vagy akár az USA is a fejletlenebb országokkal és teszik ezt sok területen - nem csak a kékgallérosoknál - napjainkban is.
A gazdasági környezet átalakulása és a technológiai innovációk előrehaladása révén várhatóan a jövőben csökkenni fog a vendégmunkások iránti igény. Ezen időszak alatt azonban rendkívül fontos, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést ne hátráltassuk felesleges adminisztratív akadályokkal. Mert ha így teszünk, az nemcsak a gazdasági teljesítményt, hanem az egész társadalmat is komoly hátrányos helyzetbe hozhatja!
