A Balaton hőmérséklete egyre inkább emelkedik, és könnyen lehet, hogy kedvenc nyaralóhelyünk trópusi jelleggel gazdagodik.
A globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá válnak az algavirágzások, nő az oxigénhiánnyal küzdő időszakok száma, valamint teret nyernek az invazív fajok.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudósainak legfrissebb kutatásai rávilágítanak arra, hogy a Balaton vízhőmérséklete az utóbbi évtizedekben jelentős emelkedésen ment keresztül. Jelenlegi átlagos hőmérséklete már 1,7 Celsius-fokkal haladja meg a 2000-es évek szintjét, és a változások üteme egyre intenzívebbé válik. Míg a 19. század végén és az 1980-as években a hőmérséklet emelkedése viszonylag mérsékelt volt, a 21. században évi 0,07 fokos növekedést tapasztalunk. A téli időszakok esetében a helyzet még drámaibb: itt a hőmérséklet évente akár 0,21 fokkal is nőhet.
(A legfrissebb hírek itt)
A tó vízhőmérséklete egyre inkább a globális felmelegedés áldozataként viselkedik, hiszen a hőhullámok száma és időtartama folyamatosan növekszik. A 1990-es évekhez viszonyítva napjainkban évente már több mint 100 olyan napot is tapasztalhatunk, amikor a víz hőmérséklete jelentősen megemelkedik. E hőhullámok során a víz hőmérséklete átlagosan 6 Celsius-fokkal haladhatja meg a korábbi éghajlati normákat, míg korábban ez az eltérés csupán 4 fokra rúgott. A jelenség aggasztóan mutatja a klímaváltozás hatásait a vízi ökoszisztémákra.
A melegedés az ökológiai rendszert is jelentősen átalakítja. Gyakoribbá válnak az oxigénhiányos időszakok, nő a párolgási veszteség, és fokozódik a tápanyag-felszabadulás az üledékből. Ez utóbbi táplálja az algásodást, amely a 2019-es nyári algavirágzás során már látványos problémát okozott. A kutatók szerint felmelegedéssel egyre nő a tó hajlama arra, hogy feldúsuljon tápanyagokban ami kedvez az algáknak, hínároknak, part menti a nádasoknak, és új inváziós fajok is megjelennek. A közönséges csavarhínár 1998 óta már a Balaton nyugati medencéjének jelentős részében jelen van, és a Hévízi-tó meleg kifolyóvize újabb melegkedvelő fajokat "nevel", amelyek megtelepedhetnek a tóban.
A hőmérséklet emelkedése újraértelmezi a vízinövények közötti versenyt: a 30 Celsius-fok feletti nyári vízhőmérséklet már kedvez a szúrós levelekkel rendelkező, oxigénhiányos környezetet jól tűrő fajoknak, mint például a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár. Ez a változás azonban nem csupán a természetet érinti, hanem a fürdőzők számára is kézzelfogható kellemetlenségeket hozhat, ahogyan azt a szakértők figyelmeztetnek.
"Amennyiben a Balaton vízhőmérséklete továbbra is emelkedik, olyan ökológiai viszonyok alakulhatnak ki, amelyek egyre inkább mediterrán, sőt, szubtrópusi jellegűek lesznek. Ebben az új környezetben a jövő vízinövényei között már nem a jelenleg ismert fajok dominálnak, hanem olyan új közösségek jöhetnek létre, amelyekhez sem a természet, sem az emberek szokásai nem alkalmazkodtak eddig" - zárják a kutatók a tanulmányukat.
A Balaton vízmelegedése nem csupán egy természeti jelenség, hanem komoly társadalmi kihívás is. Az ökológiai egyensúly felborulása hosszú távon kihat a tó használhatóságára, turisztikai vonzerejére és az ott élő fajokra is. Az ilyen környezeti változások nem csupán a természetvédők számára fontosak, hanem mindenki számára, aki a Balaton környékén él vagy ide látogat.
