Az Európai Unió főképviselője kijelentette, hogy Oroszország jelenleg nem rendelkezik olyan képességgel, amely lehetővé tenné számára, hogy támadást indítson az EU ellen.

A következő években az Európai Uniónak sürgősen megerősítenie kell védelmi kapacitásait az Oroszország által jelentett kihívásokkal szemben. Kaja Kallas, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hangsúlyozta, hogy a fenyegetés továbbra is fennáll, még akkor is, ha az ukrajnai konfliktus lezárul. E kijelentése a kontinens védelmi képességeinek fejlesztésére vonatkozó javasolt ütemterv bemutatásakor hangzott el csütörtökön.

béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum bemutatásakor Kaja Kallas hangsúlyozta: noha Oroszországnak jelenleg nincs kapacitása arra, hogy támadást indítson az Európai Unió ellen, a következő években azonban felkészülhet arra.

Az elképzelések szerint 2030-ig el kell érni a közös célokat, melyekhez konkrét feladatok is társulnak a képességbeli hiányosságok felszámolására és a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítására. A tervek megvalósítása érdekében az ütemterv négy kulcsfontosságú intézkedést javasol: egy drónvédelmi programot, a keleti uniós térségben egy megfigyelő misszió létrehozását, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi rendszer kiépítését – emelte ki.

Mindezen kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő és védekező képességét szárazföldön, levegőben, tengeren, a kibertérben és az űrben, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO képességcéljaihoz - hangoztatta.

Elmondása szerint a teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre tervezni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is. Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a létfontosságú képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés révén történő megszüntetésére a lég- és rakétavédelem, a katonai mobilitás, az elektronikai hadviselés, a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia területén, valamint a tüzérségi rendszerek kiépítése, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése és gyártása, illetve a szárazföldi és tengeri harc követelményeinek megteremtése érdekében.

Bejelentette, hogy a drónok mára kulcsszereplővé váltak a hadviselés terén, ezért az Európai Bizottság egy innovatív drónelhárító rendszer bevezetését tervezi, amelynek 2027 végére már teljes üzemkész állapotban kell lennie.

A szavai alapján Kelet-Európa viseli az orosz fenyegetés legnagyobb terhét, ezért e térségre fokozott figyelmet kell szentelni. Az Európa ezen részének védelmi intézkedéseihez elengedhetetlenek a drónelhárító rendszerek, a légvédelmi megoldások, valamint a tengeri és határellenőrzés megerősítése. Az uniós főképviselő hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy mindez 2028-ra megvalósuljon.

A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos egyebek mellett közölte, hogy a hiányosságok megszüntetéséhez olyan uniós védelmi iparra van szükség Európában, amely képes a tagállamok számára szükséges képességeket a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok ellenállóképességét, többek között a nyersanyagoktól való függőség csökkentésével.

Henna Virkkunen, az uniós biztos, aki a szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felel, hangsúlyozta, hogy a katonai mobilitás biztosítása érdekében egy ütemterv javaslatai kerültek előterjesztésre. Ezek a javaslatok harmonizált szabályok bevezetésére és a szárazföldi, légi, valamint tengeri közlekedési útvonalak kiépítésére vonatkoznak, a célkitűzés pedig 2027-re valósulna meg. Az a szándék, hogy Európában lehetővé váljon a csapatok és haditechnikai eszközök gyors áthelyezése – emelte ki Virkkunen. A NATO-val szoros együttműködés keretében kidolgozott stratégia hozzájárul Európa válságkezelő képességeinek megerősítéséhez – tette hozzá.

A vonatkozó brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védeni Európa minden polgárát és területének minden négyzetcentiméterét. Az egyre növekvő fenyegetésre Európának egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia - szögezte le.

Az ütemterv intézkedései jelentős mértékben megerősítik védelmi iparunkat, felgyorsítják a termelési folyamatokat, és biztosítják a már régóta fennálló támogatásunkat Ukrajna számára.

- fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: "Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett".