Nyugdíjas szavazókért folytatott verseny: A Fidesz és a Tisza programjainak párhuzamba állítása A politikai tájékozódás során kiemelt figyelmet kapnak a nyugdíjas szavazók, akiknek érdekei és igényei egyre fontosabb szerepet játszanak a választási kampán

Mindkét megközelítéshez elengedhetetlen, hogy megfelelő pénzügyi háttér álljon rendelkezésre.

A 65 év felettiek körében még mindig messze a legnépszerűbb pártnak számító Fidesz már jóval a 14. havi nyugdíj legutóbbi belengetése előtt gondoskodott a nyugdíjasok hangulatát javító intézkedésekről a jövő tavaszi választásig. Az alábbiakban végigvesszük, mikor, milyen pluszjuttatásokban, rendes vagy rendkívüli korrekcióban részesülnek a nyugdíjasok 2026 áprilisáig.

Idén szeptemberben megkezdődött a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványok kézbesítése, amelyek lényegében Orbán Viktor év eleji ígéreteinek alternatívájaként léptek színre. Eredetileg a kormány a nyugdíjasok számára áfa-visszatérítést tervezett az élelmiszer-vásárlások után, havi maximum 15 ezer forint értékben. Az elképzelés azonban egy váratlan fordulattal 30 ezer forintos élelmiszer-utalványokká módosult szeptemberre, ami bár azonnali pénzügyi segítséget jelentett, csupán egyszeri juttatás maradt. A kormány a nyugdíjasok körében tapasztalt 4,8 százalékos inflációra reagálva szeptemberben bejelentette, hogy 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést hajt végre. Ez az átlagos öregségi nyugdíj esetében 48 760 forint többletet jelent 2025-re, amelyből 41 258 forintot egy összegben novemberben, a fennmaradó részt pedig a novemberi és decemberi nyugdíjban kapják meg a nyugdíjasok. Továbbá, 2026. január 1-jétől várható egy 3,6 százalékos inflációkövető nyugdíjemelés is, amely a központi költségvetésben szerepel.

A 13. havi nyugdíjat a tervek szerint 2026 februárjában fizetik ki, a rendes havi nyugdíjjal együtt. Ez utóbbi juttatás 2022 óta jár teljes havi összegként, akkor épp a választás évében kapták meg először a nyugdíjasok, és ez nagyban hozzá is járult a Fidesz akkori fölényes győzelméhez.

Mindezeken felül érkezhet - már ha valamilyen formában elfogadják - a 14. havi nyugdíj, amelyet októberben kezdtek el emlegetni kormánytagok: először Lázár János, majd maga Orbán Viktor is. Hogy mikor, hány részletben kaphatnak ilyet az arra jogosultak - ha egyáltalán kapnak -, az még nem világos. A miniszterelnök legutóbb október 24-én, a Kossuth rádiónak adott interjújában ezt nyilatkozta az újabb pluszjuttatás bevezetéséről:

"Napirenden van egyébként, mi foglalkozunk ezzel, ez rengeteg pénzt jelent, dolgozunk azért, hogy meglegyen ennek a pénzügyi alapja".

Korábbi cikkeinkben már összefoglaltuk, hogyan próbál versenyképes maradni a fenti kínálattal a Tisza Párt nyugdíjprogramja. Az ő nyugdíjasoknak szóló ajánlatának számos, egyenként is viszonylag összetett eleme van, amelyek lényegében azt célozzák, hogy szűküljön az átlagbér és az átlagnyugdíj közötti különbség.

A Tisza szeptember végén egy hosszabb távú nyugdíjprogramot ismertetett, amely tartalmazza a nyugdíjas-SZÉP-kártya nyugdíjak mértékéhez kötött bevezetését, s amely félmillió forintos nyugellátás felett nem járna. További elem a 120 ezer forintos minimálnyugdíj azonnali bevezetése, amely 280 ezer 65 év felettit érintene. Emellett a kisnyugdíjak fokozatos felzárkóztatását tervezik, amely a 120-140 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált növelését jelentené további 160 ezer ember számára. Duplájára emelnék az időskorúak járadékát is, ami azoknak jár, akiknek valamilyen okból kifolyólag nincs meg a 20 ledolgozott éve.

A nyugdíjas SZÉP-kártyát egyébként élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre, pihenésre fogják tudni költeni a nyugdíjasok, és ez csak azoknak nem járna, akiknek a nyugdíja 500 ezer forint fölött van. Azok, akiknek nyugdíja nem éri el a 250 ezer forintot, 200 ezer forintot kapnának SZÉP-kártyán, míg akik 250-500 ezer forint közti nyugdíjjal rendelkeznek, 100 ezer forint pluszhoz jutnának.

A Tisza új ajánlata az idősek számára nem csupán a nyugdíjemelésre korlátozódik, hanem számos további elemet is magában foglal. Az uniós források felhasználásával a kormány célja, hogy az első ciklus végére 20 ezer új férőhelyet alakítson ki az idősotthonokban. A tervek szerint ebből 10 ezer helyet állami támogatással, míg további 10 ezer helyet piaci alapon működő intézményekben biztosítanak. Az előtervezett férőhelyek megvalósításához a kormány akár üresen álló önkormányzati vagy állami tulajdonú épületeket is átalakítana, így új lehetőségeket teremtve az idősek számára.

Az otthonápolás terén tervezett lépések közé tartozik, hogy egy leendő kormányalakítást követően azonnal 50%-kal emelnék a szolgáltatásért járó díjat. Ezzel mintegy 58 ezer embert érintenének, köztük 40 ezer időskorúval. Ezen kívül a nyugdíjak sávos emelését is bevezetik, és a vényköteles gyógyszerek áfáját eltörölnék, míg az egészséges élelmiszerek áfáját 27%-ról 5%-ra csökkentenék. Az ígéretek szerint ezen intézkedések előnyeit közvetlenül az emberek zsebében kívánják hagyni.

Korábbi írásunkban már érintettük a Tisza által felvetett lehetőséget, amely a nyugdíjasok közötti jelentős egyenlőtlenségek kezelésére irányul. Jelenleg több mint kétmillió nyugdíjas él olyan helyzetben, hogy a havi juttatásaik nem érik el a félmillió forintot. Különösen aggasztó, hogy közülük több mint ötszázezren havi 200 ezer forint alatt kapnak ellátást, és akár 800 ezer ember is a létminimum alatt kénytelen megélni. Ezzel szemben a Fidesz által ígért megoldás sokkal könnyebben kommunikálható, és szakértők várakozásai szerint népszerűsége is magas lehet a választók körében.

Az is jól látható, hogy az ígéretek mögötti anyagi források nagysága szinte azonos: mind a 14. havi nyugdíj, mind pedig a Tisza által felkínált ígéretcsomag körülbelül 600-700 milliárd forintot ölel fel. Így a különbségek inkább elméleti jellegűek, amelyek az elosztási szempontok körül forognak.

A Blikknek nyilatkozó Farkas András, nyugdíjszakértő, és Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, egyetértenek abban, hogy a nyugdíjak forrásainak elosztását igazságosabbá kell tenni. Véleményük szerint a lengyel modell mintájára érdemes lenne bevezetni, hogy minden öregségi nyugdíjas egységesen az átlagnyugdíj összegét kapja meg 14. havi nyugdíj formájában. Farkas kiemelte, hogy ez a megoldás is 600-700 milliárd forintot jelentene, mint amennyi a jelenlegi rendszerben a saját nyugdíjak kifizetésére szükséges, azonban társadalmi szempontból sokkal igazságosabb és méltányosabb lenne. Ez a lépés különösen nagy segítséget nyújtana a kisnyugdíjasok számára, akik a legnagyobb mértékben szenvednek a jelenlegi helyzetből.

Bár az érdekképviseletek és szakértők véleménye jelentős, Orbán Viktor láthatóan eltérő nézőpontot képvisel ebben a témában. Legutóbbi nyilatkozatában, amelyet a Kossuth rádión tett, arra figyelmeztetett, hogy aki nem egyformán kívánja növelni a nyugdíjakat, az bizony darázsfészekbe nyúl.