Vitézy Dávid sajátos szemszögből elemezte Lázár János tíz pontját, és érdekes következtetésekre jutott.

Vitézy Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta: míg a magyar vasútfejlesztésre csupán néhány milliárd forint jut, addig Csehország és Lengyelország idei költése már meghaladja az 1000 milliárd forintot.

"Hallom, kínkeservesen kellett kiizzadni magukból a MÁV új vezetőinek 10 olyan, jól hangzó dolgot, amit 2026-ig meg tud ígérni ma Lázár János, miután a miniszterre kezd ráégni a rengeteg működési zavar, melyeket jelentős részben épp az általa kivont források, leállított projektek és kudarcos átszervezések okoznak.- fogalmazott Vitézy Dávid.

Ezek között természetesen akad számos naiv, megvalósíthatatlan vagy éppen értelmetlen javaslat is, de egy dolog világosan kirajzolódik: a felerősödő politikai verseny hatással van a helyzet alakulására.

A jövőben az egyetemista fiatalok számára új lehetőség nyílik: a 945 forintos vármegyebérletükből 94 forintot visszakapnak, amennyiben a vonatuk havi ötször húsz percnél hosszabb késést szenved el. Emellett, ha a forró nyári napokon a balatoni InterCity klímája nem működik, akkor egy 45 üléses busz is csatlakozik a zsúfolt, 5-600 utast szállító vonathoz. Ez a terv, bár ígéretesnek tűnik, valóban a valóságban való megvalósítás terhe alatt áll – kíváncsian várom, hogy a gyakorlatban hogyan alakulnak majd a dolgok!

Természetesen nem is sejtettük, hogy Lázár ennyire szó szerint veszi a dolgokat, és a vasúton valóban a legnagyobb kihívásnak a sz...rból akar várat építeni. Így hát a végén az állomási mosdók felújítása lett Magyarország legmerészebb vasúti projektje.

A közlekedési szakértő ismét napvilágra hozta Lázár figyelmen kívül hagyott ígéreteit:

A helyzet lényegében így fest: tavaly még 3000 milliárdos, ambiciózus vasútfejlesztési tervek lebegtek a szemünk előtt, ám ma már a sokat ígérő öt pontból szinte semmi sem valósult meg, sőt, a tervek közül is sok eltűnt. Csak egy összesen 20 milliárd forintos, csupán tíz pont maradt, amelyből a jelentős pálya- és pályaudvar fejlesztések, valamint az új járművek beszerzése is már a múlt ködébe veszett. Jelenleg a MÁV új, Kopaszi gátnál található üvegpalotája az egyedüli, hazai forrásból megvalósult nagyobb vasúti projekt, sőt, lassan az egyetlen. A Lázár János által leállított nagyberuházások pedig még mindig a fiók mélyén várakoznak.

Egyszerre mulatságos és szívszorító, ahogyan a semmiből próbálnak valami fényeset kihozni. A MÁV vezérigazgatója ma úgy posztolt a bejelentésről, mintha valami csodát tettek volna: "alkatrészhiány miatt" épp a 40-50 éves IC-kocsikat reaktiválják, amelyek éppen a forgalomból álltak ki. De nem sokkal később, a kormányzati kommunikáció már arról hablatyolt, hogy 100 új IC-kocsi érkezik. Hát nem mindegy, hogy a régi kocsik felújítása vagy az új szerelvények érkezése? A végén még az is kiderül, hogy a régi kocsik felújítása a legújabb reformstratégia része!

Míg Csehország és Lengyelország idén több mint 1000 milliárd forintot fordít a vasútfejlesztésre, és az ottani miniszterek folyamatosan arról tárgyalnak, hogy melyik vonalon mikor érhetjük el a 200 km/h sebességet, addig nálunk Lázár már egyenesen lehetetlennek tartja, hogy ilyen sebességeket elérjünk Magyarországon.

Az összevethető méretű cseh vagy az osztrák beruházási szint kettő, azaz 2 százalékát sem költi Magyarország az idei költségvetésben vasútfejlesztésre.

Marad tehát a fokozatos előrehaladás, a késlekedő vonatok és az elavult járművek, de legalább a WC-k tisztábbak lesznek (ha a mai ígéret nem csupán üres szavak). Emellett, ha elég panaszt teszünk, még egy kis pénzvisszatérítést is kaphatunk.

Vitézy posztjában kiemeli, hogy a hosszú távú szempontokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. "Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a budapesti és vidéki pályaudvarok, valamint a hozzájuk kapcsolódó hatalmas fejlesztési területek, most éppen 99 évre magánkézbe kerülnek, teljesen elveszítve közvagyon jellegüket. Ezt a helyzetet a miniszter büszkén, saját javaslataként mutatta be."