Az NGM üzenetet küldött a bankoknak az önkéntes vállalásaik kapcsán.
Az infláció mérséklése és a családok megélhetési terheinek csökkentése továbbra is a kormány gazdaságpolitikai stratégiájának kulcseleme. A 2022-ben tapasztalt drámai áremelkedés után a kormány számos lépést tett az árstabilitás helyreállítása érdekében, ennek eredményeként 2024-re az infláció a jegybank által megengedett szintre csökkent. Azonban az utóbbi hónapokban az áremelkedés üteme ismét emelkedni kezdett, amelyben jelentős szerepet játszottak a banki és távközlési szolgáltatások díjainak emelkedése.
A cikk szerzőinek véleménye tükrözi személyes álláspontjukat, és nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének nézeteivel. Ha szeretne hozzászólni a témához, kérjük, küldjön egy e-mailt az [email protected] címre.
A pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalt áremelkedés nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő: az Eurostat HICP módszertana alapján 2022 januárja és 2025 februárja között a banki szolgáltatások ára 34,5 százalékkal nőtt Magyarországon - ez a második legmagasabb érték az Európai Unióban, és 20,1 százalékponttal múlja felül az EU 27 tagállamának átlagát. A drágulás egyik fő mozgatórugója a gyakorlatban elterjedt inflációkövető díjkorrekció, amely - a bankok számára egyébként különösen kedvező pénzügyi környezetben - túlzott mértékű áremelkedésekhez vezetett, és további áremelkedést eredményezhetett volna.
A kihívások hatékonyabb kezelése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére a banki szektor képviselőivel folytatott egyeztetések vettek kezdetét. A cél világosan megfogalmazódott: 2025-re a lakossági banki szolgáltatások esetében ne legyen inflációval összhangban történő díjemelés, továbbá a már bevezetett díjemelésekért a pénzintézeteknek kompenzálniuk kell. Ezen kívül legalább 2026. június 30-ig tiltanák az újabb áremeléseket.
A kormány által tett felhívásra reagálva a legnagyobb hazai lakossági ügyfélszámmal büszkélkedő bankok – beleértve az OTP-t, MBH-t, K&H-t, Erste-t, UniCredit-et, Raiffeisen-t, CIB-et és Gránit Bankot – elfogadták a felkérést, és önkéntes elkötelezettséget vállaltak az inflációs díjemelések hatásainak mérséklésére.
A bankok különböző stílusban és időpontokban, de mindannyian hangsúlyozták elköteleződésüket a kérés teljesítése iránt. Ígéreteik szerint 2025-ben visszavonják vagy kompenzálják az inflációval kapcsolatos díjemeléseiket, amennyiben azok ténylegesen megtörténtek.
A megállapodás mögött nemcsak társadalmi felelősségvállalás áll, hanem a bankszektor pénzügyi stabilitása is. A hazai pénzügyi rendszer erős tőkeellátottsága, magas likviditása és jövedelmezősége lehetővé teszi a bankok számára, hogy a lakosság érdekében - legalább átmenetileg - lemondjanak az inflációkövető díjkorrekcióról. A lakossági üzletág jövedelmezősége több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt hazai sajátosság, hogy a háztartások mintegy 10 500 milliárd forintot tartanak látra szóló és folyószámlabetétben, amelyek esetében a banki forrásköltség rendkívül alacsony, miközben az eszközoldali kihelyezések után realizált hozam jelentős kamatmarzsot eredményez, különösen egy magasabb inflációs és hozamkörnyezetben. Emellett a lakossági pénzforgalmi díjak 51 százaléka közvetlenül a tranzakciókhoz kapcsolódik, vagyis azok értékével vagy darabszámával arányos a díj. Ezen árazási szerkezet következtében a gyakoribb használattal és az infláció miatt emelkedő tranzakciós értékkel a lakosság költségei is automatikusan emelkednek, még külön banki áremelés nélkül is. Mindez megerősíti, hogy a bankok a stabil jövedelmezőségi háttérre támaszkodva képesek érdemben hozzájárulni a gazdaságpolitikai célokkal összehangolt, infláció elleni fellépéshez.
A bankszektor mostani önkéntes vállalása jól mutatja, hogy a piaci szereplők hajlandóak aktívan hozzájárulni a gazdaság stabilitásához és a lakosság terheinek csökkentéséhez. A kormány célja nem csupán az árstabilitás fenntartása, hanem egy olyan gazdasági környezet kialakítása, amelyben a szolgáltatók és az állam közösen vállalnak felelősséget a fenntartható növekedésért.
A jelenlegi megállapodás kulcsfontosságú lépést jelent ezen a fejlődési pályán, és világosan jelzi a gazdasági szereplők számára, hogy az együttműködés nem csupán lehetséges, hanem elengedhetetlen is.
A cikk szerzőinek véleménye tükrözi személyes álláspontjukat, és nem feltétlenül egyezik meg a Portfolio szerkesztőségének nézeteivel. Ha szeretne hozzászólni a témához, kérjük, küldjön egy e-mailt az [email protected] címre.
