Az emberek alvási szokásai alapján öt különböző csoportra oszthatók. Ön melyik kategóriába illik?
A kanadai kutatók által kidolgozott öt alvási profil forradalmi szerepet játszhat a mentális egészségügyi problémák korai felismerésében. Ezek a profilok nem csupán a megszokott "rossz alvás" vagy "kevés alvás" kategóriákra korlátozódnak, hanem mélyebb betekintést nyújtanak az alvás és ébrenlét közötti összefüggésekbe. Az öt profil felfedezése lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük, miként hat az alvás minősége a fizikai és mentális állapotunkra, ezzel segítve a megelőzést és a korai beavatkozást.
Amikor valakitől megkérdezik, hogy milyen az alvása, a válaszok általában a „jól”, „rosszul” vagy „kevés” szavakra szűkülnek. A kanadai Concordia Egyetem kutatói azonban felfedezték, hogy az alvás minőségét sokkal árnyaltabban is meg lehet közelíteni. Új megközelítésük révén az alvást nem csupán a megszokott kategóriák szerint osztályozzák, hanem olyan összefüggéseket is feltártak, amelyek mentális egészségi problémákkal is kapcsolatba hozhatók.
A kutatók a Human Connectome Project hatalmas adatbázisát vették alapul a PLOS Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk elkészítése során. Ez az adatforrás nemcsak agyi képalkotási információkat tartalmaz, hanem önbevallásos adatokat is, amelyek a résztvevők mentális és fizikai egészségére, életmódjára, személyiségjegyeire, valamint alvási szokásaikra vonatkoznak. Ide tartozik például a tipikus alvási időtartam, az elalvással kapcsolatos nehézségek és az altatószerek alkalmazásának gyakorisága is.
A kutatók 770 fiatal felnőtt adataira összpontosítottak, akik 22 és 36 év közötti korosztályt képviseltek. E csoport választása abból a megfontolásból történt, hogy alvásmintáikra még nem gyakoroltak hatást az öregedés folyamatai. Az elemzés során mesterséges intelligencia segítségét vették igénybe, hogy statisztikai összefüggéseket tárjanak fel az életmódbeli szokások, az agyi képalkotás és az alvási jellemzők között. Az adathalmaz nemcsak az alvásra vonatkozó részleteket tartalmazta, hanem agyi képalkotó eredményeket és biopszichoszociális adatokat is, amelyek a biológiai, pszichológiai és szociális aspektusokat ölelik fel. Ennek köszönhetően új összefüggéseket sikerült felfedezni a vizsgált tényezők között, amelyek korábban rejtve maradtak.
Végül öt alvásprofilt állítottak fel, amelyek az agyi hálózati szerveződés egyedi mintázatait mutatják. Az első profilt (rosszul alvók) negatív mentális egészségügyi problémákkal hozták összefüggésbe. Az ilyen profilnak megfelelők számos alvási problémát mutattak, és összességbe is kevésbé voltak elégedettek az alvásukkal. Ők több depressziós tünettel, szorongással és stresszel is szembesültek, mi több, ez a csoport az önreflexióval kapcsolatos agyi területeken a csökkent összekapcsolódás jeleit is mutatta, ami azt jelenti, hogy a résztvevők a belső gondolataikon és érzéseiken elmélkedtek ahelyett, hogy befogadták volna a külvilágot.
A második profilba tartozóknak mentális egészségügyi problémái vannak, például figyelmetlenség vagy stressz, de nem számolnak be alvási problémákról, ami arra utal, hogy az érzelmi stressz ellenére is ellenállóak az alvászavarokkal szemben, vagy más okokból erednek a mentális gondjaik. A harmadik profilba soroltak alvását nagyrészt az altatók használata határozta meg. Az ilyen emberek nagyobb lelkiismeretességről tettek tanúbizonyságot, és elégedettebbek voltak baráti kapcsolataikkal és érzelmi támogató hálózataikkal. Ugyanakkor fokozott kognitív problémákat is mutattak a vizuális epizodikus memóriával, a fluid intelligenciával (elvont gondolkozás, logikai érvelés, új problémák megoldásának képessége) és a térbeli orientációval kapcsolatban.
A negyedik profil legfőképpen az alvás mennyiségével volt összefüggésben: a csökkent pihenés agresszív viselkedéshez vezetett, és nehézségeket okozott az érzelmi feldolgozásban, a nyelvi készségekben, valamint a fluid intelligenciában. Ezzel szemben az ötödik profil alvászavarokkal és gyakori éjszakai ébredésekkel jellemezhető. Ezek a páciensek szintén agresszíven viselkedtek, és hasonló kognitív kihívásokkal küzdöttek, mint a negyedik csoport tagjai, azonban itt a gondolkodási zavarok, a szorongás, a magas vérnyomás, a dohányzás és az alkoholfüggőség előfordulása sokkal gyakoribb volt.
A kutatás természetesen nem volt mentes a korlátoktól. Az egyik fő probléma az volt, hogy a résztvevők túlnyomó része fehér, egészséges fiatal felnőtt volt, akik teljes munkaidőben dolgoztak, ráadásul sokan közeli rokonok is voltak egymásnak. Emellett a vizsgálat mindössze egy hónapra terjedt ki, így az öt azonosított alvási profil csupán egy adott időpillanat snapshotját nyújtotta. Elképzelhető, hogy egy év elteltével ezek az emberek teljesen más kategóriákba sorolhatók. Továbbá, a tanulmány retrospektív jellegű volt, ami azt jelenti, hogy a résztvevők korábbi alvási szokásaikat elemezték. Az alvás kutatásának egyik preferált megközelítése pedig éppen az, hogy a résztvevők valós időben vezetnek alvásnaplót, ami sokkal részletesebb és pontosabb képet adhatna a szokásaikról.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb vizsgált profil szoros kapcsolatot mutatott az alvás jellemzői és a mentális egészség markerei között. Ez rávilágít arra, mennyire elengedhetetlen az egyénre szabott alváskezelés. A kutatók ezért arra számítanak, hogy a különböző összefüggések alaposabb vizsgálata, valamint annak megértése, hogy az öt profil közül melyik a leginkább releváns az egyes páciensek számára, lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a jövőben hatékonyabban diagnosztizálják és kezeljék az alvászavarokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi problémákat.
